-Hát igen...megfáztál...-karomnál fogva felhúzott a lépcsőn, és bevezetett a szobájába, majd az ágyára fektetett. Tudtam, hogy aznap már úgysem fogok hazamenni, tehát nem mondtam semmit ezzel kapcsolatban. Lassan betakarództam, majd sunyin beszippantottam a paplan illatát, de balszerencsémre ezt Yoongi is észre vette. Szélesen elvigyorodott, majd mellém feküdt.-Miért nem engem szagolgatsz?-kérdésétől tisztára zavarba jöttem, amitől arcom felvette a piros összes árnyalatát. Arcom a paplanba fúrtam, mire a fiú elkuncogta magát.-Megyek készítek teát.-mondta miközben egy puszit nyomott a fejemre, amitől csak jobban zavarba jöttem. Lassan felkelt az ágyról, majd kiment a szobából. Sóhajtva leszedtem a fejemről a takarót, majd felültem az ágyon. Lehunytam szemeim és újra egy dallamot dúdolgattam magamban.
"Szeretlek."
Víszhangzott a fejemben ez az egy szó, amitől szemeim kipattantak.
Pár perc múlva Yoongi vissza is tért egy bögrével a kezében. Magaután becsukta az ajtót, majd a kezembe adta a forró italt, amit kivettem a kezéből.
-K-köszönöm...
-Ne köszöngess már ennyit!-mondta kuncogva, majd mellém ült az ágyra és arcom fürkészte. Halványan mosolyogva belekortyoltam az italba. A fiú minden mozdulatomat figyelte, még azt is mikor tűrtem a hajam a fülem mögé, hogy ne lógjon a teámba.
-Miért nézel ennyire?-kérdeztem kissé zavartan, felé pillantva, amire semmit nem reagált.
-Mert szép vagy. Miért néznélek?-kérdezte értetlenül, és mondatától majdnem félre nyeltem az innivalót.
-Én...hát...n-nem tudom...-éreztem ahogy arcom egyre jobban vörösödik, ezért elpillantottam.
-Most miért néztél el?-kérdezte, miközben fejem felé fordította. Tudtam, hogy szórakozik velem, amivel sikerült is zavarba hoznia.
-É-én...-i-izé...-dadogtam, miközben próbáltam kezét eltolni magamtól, de nem engedte.-Y-Yoongi...e-ez...zavarba e-ejtő...-a fiú elvigyorodott, majd végre elengedve állkapcsom nem zaklatott tovább. Aprót sóhajtva, kiittam a pohár tartalmát, majd azt az éjjeli szekrényre helyeztem. Ásítva lehunytam a szemem, majd lejjebb csúsztam az ágyon, nem törődve a mellettem ülő fiúval. A paplannal jól betakarva magam összekuporodtam. Yoongi is lassan lefeküdt, majd jobb kezével átkarolta a derekam, és közelebb húzott magához. A paplan végét, megfogva betakartam Őt is, majd felé fordulva, láttam ahogy elmosolyodik.-Nem...lesz baj abból, ha velem alszol?-kérdeztem suttogva.
-Miért lenne?-hajolt közelebb hozzám, úgy hogy orrunk pont összeért. Lehelletét ajkaimon éreztem, ami kellemesen bizsergett az említett testrészemen.
-Mert megfáztam.-mondtam egy halvány mosoly kiséretében, majd elhátráltam a fiútól.
-De engem nem zavar.-húzott vissza magához, mire kissé zavarba jöttem.
-Engem viszont igen.-mondtam, de mikor észre vettem, hogy néz rám, hozzá raktam.-H-ha te is megfázol, ki vigyáz r-rám?-pirultam el kissé kérdésem végére.
-Majd akkor a fiú vigyáznak ránk.-vigyorgott, miközben az oldalam kezdte simogatni, amitől kellemes bizsergés futott végig testemen. Szemeim lehunytam és már készültem is alduni, mikor is megéreztem ahogy Yoongi végig simít ajkaimon. Zavartan kinyitottam szemeim, majd rá pillantottam. Ő is engem vizslatott.-Jó éjt.-mondta, majd egy puszit lehelt a fejemre és lehunyta szemeit. Kissé pirultan én is becsuktam szemeim és pár pillanat múlva már aludtam is.
*gyí gyí gyí te idő utazó gép micsoda, vágtass a másnap reggelre*
Arra ébredtem, hogy kissé vacogok. Ami furcsa volt, hisz mikor én beteg vagyok, melegem szokott lenni. Szemeim kinyitva láttam, hogy már világos van, tehát reggel lehet. Ahogy azelőtti nap elaludtunk, úgy is maradtunk. Arcom alig volt pár centire Yoongiétól. Jéghideg kezem felemelve, a fiú arcára simítottam, mire pilláit rebegtetni kezdte és végül kinyitotta szemét.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Hated Love | BTS Suga ff. | VÉGRE ÁTÍRÁS ALATT-ami per pillanat szünetel- |
Hayran KurguÉs végre átírás alatt állhat ez a kibebaszott könyvecske C: "Ha akkor nem esik az eső...lehet most nem tartanánk itt. De lehet nem is az első találkozásunk oka volt, hogy erre a pontra kerültünk. A sors mindenre képes."