Összekulcsolt kezekkel mentünk egymás mellet, Yoongi fejét lehajtva. A másik kezemben Sugar pórázát tartottam, s vele együtt ő is jött mellettünk. Hirtelen, kutyám Yoongi felére sétált és kezét kezdte nyalogatni (nem rosszra gondolni! 😂). A fiú kissé értetlenül kapta fel a fejét a kis jószágra.
-Sugar, ne zavard.-mondtam miközben próbáltam gyengéden visszahúzni, de Yoongi ebben megakadályozott. Kezét ráhelyezte az enyémre, amitől felé kaptam tekintetem és kérdőn fürkésztem arcát.
-Nem zavar.-felém eresztett egy alig látható mosolyt, majd elengedte kezem és megsimogatta Sugar buksiját. Pislogva meredtem magam elé, miközben tovább sétáltunk kézenfogva. Kutyám továbbra is Yoongi oldalán maradt és boldogan bandukolt, mint valami normális kutya. Hisz ő nem csak egy egyszerű kutya. Ő mindig tudja mi van és mit kell tenni.
Gondolatmenetemből az ébresztett fel, hogy valamiben, vagy inkább mondom úgy, hogy Sugar-ben megbotlottam és a föld fele kezdtem zuhanni, de mivel Yoongi-val továbbra is fogtuk egymás kezét, ezért megtartott és szerencsémre nem kellett megcsókolnom a padlót. Óvatosan visszarántott szembe magával, majd kissé aggódva tekintett rám.
-Jól vagy?-kérdezte alig hallhatóan, amire csak zavartan biccentettem.
-Köszönöm...-suttogtam, miközben vissza álltam mellé, kissé lehajtott fejjel.
-Egyébként megérkeztünk.-mutatott az előttünk álló házra, mire felkaptam kobakom.
-Ö...öm...i-igen...-aprót biccentettem fejemmel, majd elengedtem Yoongi, meleg kezeit.-Akkor...én...most...-mutogattam a hátam mögé, arra utalva, hogy haza megyek, bár még a boltot sem jártam meg.
-Nem maradsz?-kérdezte teljes testével felém fordulva, amire megráztam a fejem.
-Elvileg a boltba tartottam, csak...-hajtottam le fejem, ahogy eszembe jutott, hogy majdnem elütött egy kocsi. Közel voltam hozzá, hogy kinyiffantsam magam se perc alatt.-...csak most itt vagyok.-felkaptam fejem egy hamis mosoly kiséretében, de legbelül iszonyatosan megvoltam ijedve. Yoongi szinte meg sem moccant, ugyan abban a pózban és arckifejezéssel bámult rám, mint ahogy eddig. Ekkor viszont hirtelen kitárult az ajtó és RapMon állt elénk.
-RaRa?-kérdezte meglepetten, s miután kimondta a nevem, hátamögül előbukkant Jimin.
-RaRa? Yoongi?-nézett Vihogi haverom, hol rám, hol a mellettem álló fiúra kitágult szemekkel.-Éss...Sugar?
-Hááát...akkor én most...mentem is!-intettem nekik, de Jimin szó szerint lerohant és lefogott, amitől megtorpantam.
-Ájj ájj ájj! Ájj!-ismételgette a szót, miközben maga felé fordított. Meghökkenve vártam, hogy milyen agymosást is akar rajtam elvégezni.-Te-mutatott rám.-, Ő-mutatott Yoongira.-hogy hogy itt? Együtt? Most akkor mi van köztetek?-kérdezte vállaim el nem eresztve.
-Azt nehéz megmondani.-pillantott rám Yoongi, amitől valamiért nagyott dobbant szívem.
-De akkor most jóban, vagy rosszban vagytok?-értetlenkedett tovább, ami már kezdett fusztráló lenni.
-Kutyaa~!-rohant ki hirtelen a házból Taehyung, amitől mindenki ijedten kapta felé tekintetét. Sugarhoz szaladt, de ő elszabadulva előlem berohanta a házba.
-TaeTae, most nézd mit csináltál!-mondta Jimin vészjóslóan vigyorogva.-Hááát...akkor nincs más választásod, mint...maradni?-tűnődött el egy pillanatra, majd megragadva karom beráncigált a házba. Segítségkérően Yoongira pillantott, de Ő csak visszafolytott nevetéssel jött utánunk, szintúgy Taehyung. RapMon meg elment valahova. Mást pedig nem nagyon észleltem a házban.
VOUS LISEZ
Hated Love | BTS Suga ff. | VÉGRE ÁTÍRÁS ALATT-ami per pillanat szünetel- |
FanfictionÉs végre átírás alatt állhat ez a kibebaszott könyvecske C: "Ha akkor nem esik az eső...lehet most nem tartanánk itt. De lehet nem is az első találkozásunk oka volt, hogy erre a pontra kerültünk. A sors mindenre képes."