YouTuber testvéreként (befejezett)

15. rész

-Szóval. -helyezkedtem el kényelmesen. -Mikor van a szülinapod?

-Január 14. Visszakérdezném de én tudom mikor van a tied?

-Na mikor?

-Július 11.

-Tényleg tudod. -lepődtem meg.

-Következő kérdés.

Még feltettem neki 7 kérdést ami a kedvenc kaja, innivaló, álomautó, hány testvére van, hova szeretne eljutni meg ehhez hasonló kérdésekről szólt. Az utolsó két kérdést arra hagytam ami nagyon érdekelt.

-Van barátnőd? -erre Barni hirtelen nem tudott válaszolni csak az utat nézte.

-Micsoda?

-Mivel te szinte mindent tudsz az én szerelmi életemről ami már nincs ezért gondoltam én is megkérdezem.

-Nincs. Úgy egy hónapja szakítottunk a barátnőmmel akivel 2 évig együtt voltam. -láttam rajta hogy szomorú és egyből megbántam hogy megkérdeztem.

-Sajnálom. Mi történt?-simítottam végig a karját.

-Rebeka már nem érezte azt mint az elején. Plusz talált egy másik srácot. De nyugi most már jól vagyok. -küldőt felém egy biztató mosolyt.

-Örülök neki és akkor az utolsó kérdés.

-Hé már megvolt az összes. -vágott a szavamba.

-Nem is van még egy.

-Nem az utolsó kérdésed az mi történt volt.

-De azt nem annak szántam.

-Hát Niki sajnos ez van.

-De akartam még egyet kérdezni. -durciztam be.

-Na kérdezd.

-Hány barátnőd volt eddig?

-Ez volt az a nagyon fontos kérdés? -nevetett fel.

-Igen. -nevettem most már én is.

-Rebekával együtt 3.

-Azt hittem több. -tűnődtem el.

-Mert?

-Mert te egy olyan srácnak nézel ki aki akinek sok barátnője volt.

-Akkor csalódást kell okoznom neked. Csak 3 barátnőm volt.

-Az nem baj.

-Most hogy kaptál plusz egy kérdést én is kérdezek valamit.

-Csak tessék.

-Tetszik neked most valaki? -micsoda? Kerekedet ki a szemem. Mért érdekli hogy tetszik valaki vagy sem.

-Igen. Nem. Nem tudom.

-Téged is jól meglehet érteni mit ne mondjak.

-Szokj hozzá. Mivel itt leszek úgy egy vagy két hetet biztos fárasztani foglak a hülyeségeimmel. Amit valljuk be nem kevés van.

Az út elég jól telt. Sokat beszélgettünk Barnival. Az egyik témánk közben amiről éppen beszéltünk lecsukódtak a szemeim és elaludtam.

-Húgi kelj fel. -simogatta meg valaki az arcom. Kinyitottam a szemem. Dani guggolt előttem. Nagyon nem értettem hogy kerültem ide hisz az előbb még a Barnival beszélgettem.

-Hogy kerültem ide?

-Barni hozott be. Elaludtál a kocsijába és nem szeretett volna felkelteni.

-De aranyos tőle. -ültem fel és nyújtózkodtam egy hatalmasat.

-Ja és azt üzeni hogy holnap készülj el 10 -re mert jön érted?

-Hova fog vinni?

-Nem tudom nem mondta.

A nap folyamán nem nagyon csináltam semmit csak játszottam a gépemen a PUBG-val. Volt hogy soloban, de Benivel is játszottam duót.

Reggel a telefonom csörgésére keltem fel. Meg se néztem ki az csak felvettem.

-Bárki az remélem nagyon jó indokod volt arra hogy felkelts mert ha nem akkor sehova sem menekülhetsz a haragom elől.

-Szia Niki. -hallottam meg Barni hangját a vonal másik végéből. -Gondoltam szólok hogy már 10 óra van és úgy volt hogy arra megyek érted, de mivel te még alszol ahogy sejtettem tájékoztatlak hogy 10 perc és ott vagyok és ha nem vagy kész itt hagylak. -ezzel letette a telefont én meg hipersebességgel készültem el. 5 perc alatt annyira elkészültem, hogy nem lehetett rólam elmondani hogy egész este játszottam.

-Niki.- jött be a szobába Dani. -Meg jött a szőke herceged aki Barna.

-Mi? -néztem rá értetlenül mert annyira röhögött, hogy majdnem megfulladt.

-Itt van Barni.

-Mi volt olyan vicces, hogy majdnem megfulladtál?

-Meg jött a szőke herceged aki Barna.

-És ezen mi a vicces?

-Hogy Barna.

-Igen barna a haja.

-Nem így hívják. Abosi Barna. Így már nem vicces hogy el kel magyarázni.

-Haha. -felkaptam a táskám, majd lementem a lépcsőn ki Barnihoz. Ott a nyakába ugrottam és megöleltem. -Szia.

-Szia.

-Hova fogunk menni?

-Meglepetés.

-Utálom a meglepetéseket.

-Tényleg?

-Jó nem de a meglepiket szerettem előre megtudni.

-De akkor már nem meglepetés.

-De az. Dupla meglepetés. Mikor megtudom meglepődök és mikor elmegyünk ahova viszel még egyszer.

-Ilyent se hallottam ég soha.

-Egyedi vagyok. Tudom. Köszönöm.

Beültünk a kocsiba és elindultunk az ismeretlen helyre.