YouTuber testvéreként (befejezett)

7. rész

A fiúk lepacsiztak mindenkivel majd mindenki bement a vízbe kivéve én. Inkább kint maradt és zenét hallgattam. A pihenésem Ábel zavarta meg.

-Szia. -ült le mellém. -Tudom hogy most azt fogod mondani hogy húzzak a francba de légyszíves hallgass meg. Ádámról lenne szó.

-Mi van vele?

-Meg akar keresni téged.

-Minek? -szenteltem most már az összes figyelmem rá.

-Azt mondta hiányzol és hogy bocsánatot akar kérni tőled. Vagyis nekem ezt mondta.

-Mért szóltál nekem?

-Nekem akarom hogy valami bántódásod essen.

-Erre akkor is gondolhattál volna amikor felpofozott azon az estén.

-Hányszor kell még bocsánatot kérnem? Sajnálom jó. Hülye voltam. Meg kellett volna fékeznem.

-Ne kezd megint. Az az este óta minden megváltozott. Tudod milyen érzés az amikor attól félsz hogy mikor fog valaki megint felpofozni? Ha nem tudnád kibaszott szar. Bíztam benned. Azt hittem hogy még az életem is rád bízhatom. De nagyot tévedtem. -felálltam a székből és otthagytam. Nem akartam tovább hallgatni amit Ádámról mond. Már teljesen elfelejtettem és nem akarok vele soha többé találkozni. Bementem a lakásba és lefeküdtem a kanapéra. Tudtam hogy nem szabad magam elsírnom mert ha valaki meglát annak nem lesz jó vége de a könnycseppek valahogy utat törtek.

-Minden rendben? -ült le valaki a kanapéra.

-Persze. -felültem a kanapén majd letöröltem könnyeimet. -Visszamegyünk? Ki akarom használni hogy ilyen jó idő van.

-Várj egy kicsit. Előtte beszéljünk. Láttam hogy beszéltél Ábellal. Nem mondod semmi rosszat ugye?

-Nyugi Barni semmi olyant nem mondót csak meg kérdezte hogy vagyok mivel már rég találkoztunk.

-Akkor jó. Na nyomás. -felkapott a kanapéról és elindult ki a házból. Próbáltam kiszabadulni szorításából de olyan erősen fogott hogy nem nagyon sikerült. Ahogy a vízhez értünk egy mozdulattal beledobott abba. Köhögve jöttem fel a víz alól.

-Mi van húgi csak nem ittad meg a medencét? Tudod hogy ezt a vizet nem szabad meginni csak fürdeni benne. -okoskodott Nagy Benedek. Közelebb mentem hozzá. Le akartam nyomni a víz alá de jóval erősebb mint én így megint én kerültem víz alá. -Ez nem volt a legjobb ötleted.

-Ezt még visszakapod. -nevettem fel gonoszul.

-Ilyenkor kezdek félni tőled.

-Félhetsz is mert este leborotválom a szemöldököd.

-Te pszichopata vagy.

-De így szeretsz.

-Ez így igaz és semmi pénzért nem cserélném el a hülye fejed.

-Én is szeretlek.

Még egy darabig bent voltunk a vízben de elment a nap és fáztunk így inkább bementünk a lakába.

-Mit szólnátok, ha csapnánk egy kis buli? -vetette fel az ötletet Dani. Mindenki beleegyezett így elmentünk piákat venni. A boltban találkoztunk Beni egyik barátnőjével. Ha jól tudom Fanninak hívják. Nem nagyon ismerem a csajt csak párszor találkoztunk. Nagy örömünkre Beni meghívta hozzánk.

-Niki pattintsd be a hangfalakat. A kocsi hátuljában van. 

-Oké. -kimentem az autóhoz és behozzák a hangfalat majd megcsináltam amit Beni mondott és két másodperc alatt lett is zene. Elkezdtünk táncolni a zenére ami eszméletlen hangosan szólt. Ahogy telt az idő egyre több piát bontottuk ki. Beninek az az őrült ötlete támadt úgy az 5 sör után hogy felelsz vagy merszezünk. Mindenki belement így körbeültünk. Beni kezdet és Danin alt meg az üveg.

-Felesz vagy messze kedves bátyám?
-Egyértelmű hogy merek.
-Ruhában dobj egy hátra szaltót a vízbe. -elindultunk a medence fele és vittük a telefonunkat és levideóztuk Danit ahogy megcsinálja feladatát. Miután kimászott a vízből vissza mentünk a lakásba. Szegény Dani csuromvizesen ült le a helyére. Most Dani pörgettet és rajtam állt meg az üveg.

-Niki felesz vagy mersz?

-Felelek.

-Jaj ne már. Ne félj nem kapsz durvát.

-Nem baj én akkor is felelek. -kacsintott rám. Látszott rajta hogy elgondolkodik de aztán semmi ötlete nem volt hogy mit kérdezzen de kedves Benedek kisegítette.

-Én tudom mit kérdeztünk. -jelent meg egy sunyi mosoly arcán.

-Kivele?

-Emlékszel úgy másfél hónapja volt egy csúnya pirosas lila folt az arcodon. Mit csináltál? Akárhogy próbáltuk nem tudtuk kiszedni belőled. -ahogy meghallottam a kérdést teljesen lesokkoltam. Miért kellett nekem nekiállnom játszani? Nem mondhatom el nekik az igazat. Most mégis mit csináljak? Gondolkodtam és csak gondolkodtam de semmi ötletem nem volt mit mondjak. Eközben minden szempár rám szegeződött. Ekkor kimondtam a leghülyébb dolgot amit valaha mondtam.

-Elestem. -Komolyan Niki ennél jobbat nem tudtál volna kitalálni. Elestél? Persze majd el is fogja hinni mindenki.