22. rész

972 64 9
                                    

-Így jó leszek? -mentem ki a többiekhez.

-Nem volt valami színesebb ruhád? -hát, igen tiszta feketébe öltöztem csak a pólómon volt fehér felírat.

-Nem.

-Rami segíts neki kérlek. -kérlelte Beni Ramit.

-Ezer örömmel. -Rami megfogta a kezem és felhúzott a szobámba Elkezdett keresgélni a szekrényembe a megfelelő ruha után kutatva. Pár perc után meg is találta a tökéletes ruhadarabot, ami egy fehéres szürkés rövidnadrágból és egy kék haspólóból állt. Ráadáskép még rám adta  az egyik napszemüvegét és barna táskáját.

 Ráadáskép még rám adta  az egyik napszemüvegét és barna táskáját

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

-Tökéletes leszel.

-Köszönöm. -öleltem meg.

-Nagyon szívesen máskor is. -utolsó simítások elvégzése után lementünk újból a fiúkhoz.

-Így jó leszek?

-Nagyon csini vagy húgi. -ölelt meg egyszerre két bátyám. Végszóra a csengő is megszólalt. Beni oda is rohant az ajtóhoz hogy kinyissa.

-Niki gyere. -felvettem a cipőmet és én is odamentem az ajtóhoz ahol Barni várt. Ahogy meglátott teljes énemet végig mérte.

-Szia Niki rég láttalak. -meg akart ölelni de én csak hátra léptem egyet.

-Szia Barni.

-Érezzétek jól magatok. -ölelt meg utoljára még Beni én meg a fülébe suttogtam még valamit.

-Remélem nem egy randit szerveztél nekem mert ha igen akkor féltsd magad.

-Nyugi Niki ez csak egy kis baráti összejövetel.

-Remélem. -elengedtem Benit majd Barni felé fordultam. -Mehetünk?

-Persze. -beültünk Barni kocsijába majd elindultunk a számomra megint ismeretlen helyre. Eleinte csendben ültünk egymás mellett aztán egy idő után megtörtem azt.

-Hova megyünk amúgy?

-Gondoltam megnézhetnénk a város majd  meglepetés helyre

-Mi az a meglepi?

-Nem fogom elmondani.

-Barni ezt már egyszer megbeszéltük. Kétszer jobb meglepődni.

-Nyugi meglesz neked a két meglepetés.

A városban sok helyen jártunk. Megnéztünk minden olyan helyett amit Barni mondott és még fagyit is ettünk. Elég jól elvoltunk beszélgettünk és hülyéskedtünk, bár voltak olyan pillanatok mikor ránk telepedet a kínos csend. Az utolsó hely megnézése után amit Barni eltervezett elindultunk a titkos helyre. Nem kellett sokat mennünk az autó le is parkolt egy helyre. Kiszállva a kocsiból körbenéztem és  nagyon ismerős volt a környék. Ez volt az a park ahova először hozott Barni. Egy különbség volt a helyen mióta utoljára láttam.

A park közepén volt egy asztal. Rajta egy gyönyörű gyertyás vacsorával.

-Tetszik?

-Igen nagyon szép.

-Akkor ne habozzunk üljünk le. -oda sétáltunk az asztalhoz majd leültünk oda. Mielőtt bármit mondhattam volna Barni elővett egy szál virágot és odanyújtotta nekem.

-Köszönöm a virágot. Aranyos vagy de mi ez az egész? Nem akarok bunkó lenni csak nem értem ezt az egészet.

-Niki valamit el kell mondanom. -fújta ki erőteljesen a levegőt és a szemembe nézett. -Mikor először megláttalak már elvarázsoltál és tudtam hogy nekem ezt a lányt még jobban meg kell ismernem. Ahogy egyre többet meséltél az életedről, hogy mi történt Ádám és közted meg akartam őt keresni és jól elintézni. Nem értettem, hogy egy ilyen kedves, aranyos és gyönyörű lánnyal hogy lehet így bánni. Aztán láttam rajtad a félelmet amikor először találkoztam Ádámmal és tudtam, hogy meg akarlak óvni tőle, de nem tudtalak és magamat hibáztattam érte. Az a szemét amit tett veled az megbocsáthatatlan.  Abban az egy hétben amíg nem találtunk folyton csak rád gondoltam, hogy milyen jó lenne megint este melletted elaludni és reggel melletted felkelni. Hiányzott a nevetésed, a beszédet ahogy nyomod a hülyeségeidet egyszóval mindened. Rá kellett jönnöm, hogy én halálosan beléd szerettem és sose akarlak elveszíteni. -ahogy hallgattam amit Barni mondott könnyek gyűltek a szemembe. Egyrészt a boldogságtól amiért ezeket mondta másrészt mert nem hihetek neki hisz barátnője van.

-Sajnálom. -álltam fel a székből és könnyeim törölgetve elindultam az egyik irányba csakhogy Barni megakadályozta hogy elmenjek.

-Várj már. Nem is mondasz semmit?

-Ne hazudd, hogy fontos vagyok neked, mert elhiszem és fájni fog, mikor kiderül hogy nem igaz.

-Nem hazudok neked, csakis az igazat mondom.

YouTuber testvéreként (befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora