True love:Harry Styles [Befejezett]

22.fejezet.

A kávézóba belépve Gemma már ott várt rám. Gyorsan közelítettem meg majd erőtlenűl rogytam le a földre.
-Szörnyen nézel ki!-mondta Gemma eggyütt érzéssel szemeiben.
-Mit csináljak Gemma? Anyámhoz nem mehetek..nem bírnám az állandó kérdéseit.
-Nyugodj meg! El fogunk menni Európába..Londonba. Ott van egy házam..Harry arról nem tud.
-Szerinted..észhez tér?-kérdeztem könnyek között.
-Biztosan..ha nem majd én segítek neki.
Azzal elhagytuk a Jamaicaffét..Jamaicát..Amerikát...Harryt.

Két hónap elteltével.
Gemmával már két hónapja hagytuk magunk mögött..mindent. A szívem még mindíg mérhetetlenűl fáj..ordítani tudnék. Igaz én hagytam ott de nem birtam nézni..a gyűrű nálam van..soha sem veszem le.
-Nem fogod elhinni ki hívott fel!-lépett be Gemma újjongva. Meglepetten néztem rá.
-Harry?-kérdeztem reménnyekkel teli.
Megrázza fejét,szomorúan néz rám majd ujból felderűl az arca.
-Emlékszel..múlthéten voltál vérvételen.
Bólintottam. Minek örűl ennyire!?
-Szívem..a te szíved alatt egy pici baba növekszik.-mondja ki már örömkönnyekben úszó szemekkel. Kezemet hasamra tapasztottam majd simogtani kezdtem.
-Köszönöm..Harry..bár nem vagy itt én boldog vagyok a babánk van itt..-nem bírok többet beszélni, melölelem Gemmát,és együtt sírunk tovább.
-Holnap reggel 8-ra van idő pontod az orvoshoz.
-El jössz igaz.
Gemma bólint.
-Hívjuk fel Harryt?-kérdezi.
-Nem nem szeretnék beszélni vele.-mondom.
-Akkor én mondom el neki.
-Nee kérlek..inkább hívjuk fel Annet.
Gemma bólintott majd hívta a számot és kihangosította a telefont. Két csörgés és Anne felvette.
-Rachel?-kérdezte,hangjában valami szomorút véltem felfedezni.
-Anyukád hívott hogy hiányzol neki és..hogy mikor jössz haza. Ne aggódj nem mondtam el hogy mi volt köztetek a fiammal.
-Nem megyek haza..szeretem,de most fontos dolgot akartam mondani neked.
-Kincsem baj van?
-Nincs Anne...boldog vagyok ugyanis anyuka leszek.
A vonal túloldalán néma csend telepedett,majd halk szipogást hallottam.
-Gratulálok picikém,nagymama leszek.
Beszélgettünk még egy kicsit aztán át adtam a telefont Gemmának. Gemma félrevonult úgy beszélgettek. Mit titkolnak?
Gemma váratlanúl odaadta a telefont. Értetlenűl néztem rá majd beleszóltam.
-Anne?
-Igen picikém..csak szeretném tudni hogy szereted-e még Harryt?-pár másodpercig halgattam majd folytattam.
-Anne. Feltétel nélkűl és mindennél jobban szeretem a gyermekem apját. De ő lépett el főlem,ő dobott el. Bocsánat Anne de most mennem kell.-mondtam majd letettem a telefont.

Mi ltt volna ha nem ugrok ki a kocsija elé..mi lett volna ha nem szerettem volna belé..
Most nem gondolok semmi rosszra,csak a kisbabámra.
Szeretlek picur..az apukád is szeret.

Sziasztok!
Köszönöm hogy olvassátok..egy új történet hamarosan várható..ennek a sztorinak a végén.
Addíg is puszi.
Hanasu😘😘