-Gemma! Elmentem majd jövök!-kiáltottam fel az emeletre.
-Oké..siess haza.-mondta mire én a lehető leggyorsabban hagytam el a házat. Furcsa hogy két hónap elteltével sem tekintem teljesen az otthonomnak Gemma házát.
A Green park bejáratához érve kissé félve és idegesen nyitottam ki a kaput. Beljebb sétáltam a kavicsos úton,egy padon megpillantottam Mabelt,aki éppen valami üdítőt iszogatott nyugodtan. Olyan idegesség kapott el,de rájöttem hogy picifoltnak nem tesz jót. Sóhajtottam egyet majd leültem mellé.
Rám nézett majd mosolygott.
-Szia Rachel.-köszönt én pedíg csak bicentettem felé.
-Tudom hogy utálsz,de muszálynak éreztem idejönni.-honnan tudta hogy hol vagyok?!
-Honnan tudtad..-kérdezném de közbe szól.
-Bemértem a telefonod koordinátáit.-kuncog.-De nem ez a lényeg. Harryről akarok veled beszélni.
Bólintottam,ezzel jelezve hogy hallgatom.
-Szóval tudom hogy Gemma elmesélte a mi kis sztorinkat Harryvel. Úgy hogy ott kezdem hogy azon a napon amikor te nyitottál nekem ajtót..Harryvel beszélgettem és boldognak tűnt..nélkülem is.
Harry meghívott egy teára hozzátok. Én féltékeny voltam és nem tudtam felfogni hogy Harry nélkülem is boldog,ráadásúl szép is vagy.-hadarja.
-Folytatsd!-unszolom.
-Mikor Harryvel bementünk a nappaliba tudtam hogy te majd összetörsz. Megpróbáltam elcsábítani még rá is mozdúltam,de visszautasított..enegem..régebben nem tudott nekem ellenállni. Ekkor jöttem rá hogy mekkora idióta voltam mikor átvertem..szeretem Harryt.. szerelmes vagyok belé..de már késő.-mondja és könnyek szöknek a szemébe. Komolyan mondom hogy egy kicsit sajnálom.
-Azért jöttél ide hogy ezt elmond nekem?-kérdeztem.
Mabel belenézett a szemembe.
-Azért jöttem hogy tudassam veled nekem már késő. Harry téged szeret. És ne ess abba a hibába amibe én..mert lehet mire észbe kapsz már nincs esélyed. Harry teljesen letört:nem eszik csak napokat bámúl maga elé azt mondogatva hogy:-Hol csesztem el?
Gondold át mit teszel Rachel..gondold át.-mondta majd felállt és kiment a kis kapun amin én jöttem be nem is olyan rég.
Akár mennyire nem szeretném bevallani igaza van.
Szeretem Harryt de még nem mehetek vissza még rendeznem kell pár dolgot mielőtt belekezdenék az életembe. Jó érzés tudni hogy szeretnek. Felálltam majd hazafele vettem az irányt. Otthon Gemma valakivel beszélgetett telefonon.
-Ja szegény Harry.. igen megértem.-mondta majd miután észrevett intett hogy üljek le,majd kihangosította a telefont.
-Szóval kislányom az öcséd nem beszél..és nem is eszik rendesen,aggódom érte.-hallom Anne megtört hangját.Mielőtt Gemma megszólalt volna,én tettem.
-Anne handosítsd ki a telefont és vidd oda ahol ő is halja,de ígérj meg valamit.
-Mit Kincsem?-kérdezte,hangjából lehetett hallani hogy örűl.
-Még nem mondod el neki hol vagyok jo?
-Jó!-mondta majd kicsit recseg a vonal...
-Anne!-kezdtem bele és tudtam hogy Harry felfigyelt a hangomra,éreztem.
-Mondd meg Harrynek hogy szeretem mindennél jobban.-mondom majd vissza adom Gemmának a telefont. Nagyot sóhajtva megyek a szobámba és hajtom álomra a fejem.
Jó éjt picifolt.
YOU ARE READING
True love:Harry Styles [Befejezett]
FanfictionGonoltad volna hogy az álmok valóra válnak? Rachell Line sem álmodott arról soha hogy autó baleset éri ...és felébredve egy pompás lakosztályban találja magát...itt kezdődnek a bonyodalmak is!!Tarts vele!!