A legendás farkasok /BTS ff./

1.A házasság

*Akira szemszöge*

Reggel miután megreggeliztem elmentem az erdőbe. Mikor a tisztáshoz értem, (ott ahol gyakorolni szoktunk) megláttam Kirát és Laurát gyakorolni.

-Jó reggelt lányok!-mosolyogva köszöntem nekik és odasétáltam hozzájuk.

-Reggelt!-mondták egyszerre.

-Aria nincs veletek?-kérdeztem egy kicsit aggódva.

-Nincs. Ha jól emlékszem ma indult a gépe Seoul-ba. Meglátogatja a szüleit.-felelt a kérdésemre Laura.

-Értem. Látom gyakoroltok. Hogy megy a tűz irányítása?-fordultam uncsim felé.

-Jól. Kira nagyon jó tanár!-kacsintot a mellete lévő lánynak aki csak mosolygott.

-Rendben. Én most vissza megyek apánkhoz mert valami fontosat akar mondani.-hajtottam le fejemet egy kicsit unottan.

-Oké. De ha lehet ne kapjatok össze megint ha a házasság kerül szóba.-mutatta fel mutatóujját a hugom.

Én csak bólintottam és már ott sem voltam. A tisztás és a falu egy kicsit messze van egymástól, mivel ott szoktunk gyakorolni az erőnkkel. Átváltoztam hogy gyorsabban visszaérjek és megtudhassam mit szeretne annyira sűrgősen megbeszélni velem az édesapánk. A házunknál visszaváltoztam és igyekeztem a házba megkeresni őt. De nem találtam sehol.

-Anya! Apa hol van? Valami fontosat akart megbeszélni velem.-mentem be a konyhába.

-Kint van a kútnál. Most jött vissza Merlin a hosszú útjáról.-mosolygott rám édesanyám.

-Végre hazajött! Már aggódtam, hogy hova mehetett az én drága baglyocskám! Köszi anyu!-adtam egy puszit arcára és már rohantam is a kúthoz.

Mikor odaértem, láttam apámat a kút melletti kis padon ült, a gyönyörű gyöngybaglyommal együtt aki az alsó karján csücsült.

-Merlin!-kiáltottam el magam.

A bagoly egyből rám kapta tekintetét és az én karomra repült. Az övtáskámból, amibe a kis késeimet tartom, kivettem egy kis hús darabot. Oda adtam neki és ő örömmel elfogyasztotta.

-Látom nagyon hiányzott neked. Bocsánat amiért nem szóltam, de el kellett küldenem egy régi barátomhoz.-mosolygott és felállt.

Én közelebb mentem hozzá, leültem a padra és Merlint elkültem pihenni.
-Miről szerettél volna beszélni velem?-néztem fel rá.

-Tudod jól. A házasságról.-mondta egy kicsit komolyabban.

- Apa. Mondtam már, hogy nem állok készen a házasságra.-néztem rá mosolyogva

-Akira. Kislányom... muszály lesz a faj...-nem hagytam apámnak befejezni a mondandóját.

-Lesz a fajunk fennmaradása érdekében. Tudom,tudom. Már sokszor mondtad.-sóhajtottam.

-Így van. Hamarosan 22 éves leszel a hugoddal együtt. Szeretném ha boldogok lennétek. A Kim családdal már tárgyaltunk és ők is jó ötletnek tartják.-ült le mellém édesapám.

-A Kim család?-kaptam fel a fejem-De hisz ők Koreaiak nem?-néztem rá értetlenül.

-Igen Koreaiak. Egy igen jó barátom a Kim család tagja. Merlin tőlük jött haza. Azt üzenték hogy egy hét múlva bált rendeznek és kötelességünk ott lenni.-jelentette ki nagy mosallyal.

-Rendben. De csak a ti kedvetekért!-sóhalytottam és homlokon pusziltam.

-Köszönöm kislányom.-megpuszilta homlokom és már ment is a falka ügyeit intézni. Ez van ha valaki a falkavezér.

Kim család. Hmmm... Ismerősnek hangzik. Talán onnan, hogy Laura K-popról beszél és hallgat folyton. Ha jól emlékszem, valamilyen BTS fiú bandában is van 1-2 Kim nevű srác. De ez szerintem csak véletlen. A gondolataimból Kira zavart meg. Felkaptam a fejem és a szemébe néztem.

-Hmm..?-hümmögtem és vártam mit szeretne mondani.

-Min gondolkozol annyira?-húzta fel egyik szemöldökét.

-Majd később elmondom. Laura hol van?-nézztem szét magunk körül.

-Vár minket a mezőn. Megigértem neki hogy segítünk fejleszteni a képességeit.-mosolygott el kajául.

Én csak megráztam a fejem, feláltam és átváltoztam ahogy Kira is. Siettünk Laurához, remélem nem unatkozki és nem csinál semmi meggondolatlanságot. Vagyis ne használja feleslegesen erejét.
Mikor oda értünk, Laura a földön feküt lehunyt szemekkel. Közelebb mentem, fölé hajtottam fejem és csak néztem az aranyos és nyugodt arcát. Ki nyitotta pilláit és nézett vörös szemeimet. Felemelte jobb kezét, majd elkezdte simogatni fekete bundámat arcomnál. Tudta jól, amikor farkas alakban vagyok nagyon szeretem ha simogatnak. Kira már ember alakban volt és Laura mellé ült. A lány is felült a földről, majd tovább simogatta fejemet. Én lefeküdtem melléjük és élveztem ahogyan a két lány játszadozik a bundámmal.

-Nem úgy volt hogy gyakorlunk?-kérdeztem a csendet megtörve.

-Már elfáradtam.-motyogta Laura.

-Nekem sincs kedvem semmihez. Beszélgessünk! Mit mondott apa amiért anyira elbambúltál a kútnál?-kérdezte szemöldökét huzogatva hugom.

Elmeséltem a lányoknak, miről is beszélgettünk. Amikor megtudták a házassággal kapcsolatos dolgot, vagyis a Kim családdal kapcsolatban, láttam uncsim szemeit felcsillani. Ami csak eggyet jelendhet.

-Ugye csak ugratsz! Kim? Lehet a Bangtan tagjai közül lévő!!-kezdett el hadarni és ugrálni ülő helyzetében.

-Nem hiszem hogy közölük lenne farkas. Hisz nem látni a farkasokra jellemző tetoválást.-cikázott tesóm tekintete kettőnk között és a bokájára mutatva a tetoválásra néztünk.

-Hagyuk ezt a témát. Az a lényeg, hogy egy hét múlva bál és ott kell lennie az egész családnak.-lehunytam szemeimet majd sóhajtottam.

A két lány nyugtatott és elterelték a témát. Nagyon sokat beszélgettünk, nevetgéltünk és viccelődtünk. Kezdett lenyugóra térni a nap ezzel gyönyörű tájképek mutatta nekünk. Még csak május van de olyan mintha nyár lenne. Sokáig néztük a napot, amikor nagyon rossz érzésem támadt. Hírtelen mind a hárman erős vérszagot éreztük és a falu felé kaptuk tekintetünket. Csak füstöt láttunk és tüzek csaptak fel a fák lombjai felett. Megtámadták a falut!!-csak arra tudtam gondolni.

Sziasztok srácok!🤗 Remélem tetszett ez a rész. Próbáltam valamennyire értelmesre megírni. Ha valami nem stimmel nyugodtan írjátok le és én kijavítom. A részeket hetente tervezem kirakni , de ne aggódjatok. A részeket ha lehet hamarabb fent lesznek a tervezettnél. Addig is jó olvasást kívánok nektek.❤❤