6.Vámpírok és Bejelentés?

884 54 1
                                    

"A tanár is bent tartózkodott, aki nem más volt mint WonWon "tanár úr". Ha nevezhetem annak. Az ajtó nyitására felkapta fejét és egyenesen engem nézett. Komolyan mondom a frászt hozza rám azzal a perverz tekintetével és mosolyával."

-Sziasztok.-közeledik felénk- Remek, tehát tanítani foglak titeket.-tette kezét vállamra. Esküszöm még egyszer hozzám ér, le tépem a karját, most nem igen vagyok jó kedvemben és elég fura érzésem támadt vele kapcsolatban.

*-Kérlek nyugodj meg nővérkém- nyugtatni próbált kis sikerrel Seo.* Feltünt volna neki a nem tetszésem vagy megint a gondolataimban olvasott?

-Úgy tünik.-eröltettem magamra egy halvány mosolyt- És az osztályfőnükük.-pillantottam a kezemben lévő papírokra. Nee máár...mi a faszért csinálod ezt velem Szűz Mária??

-Az még jobb. Ebben az esetben az osztálynak is mutatkozzatok be.-hesegetett minket az osztály elé.

-Helló. Én Park SeoWon vagyok. Ők meg itt mellettem sorban, Park Jina, Park Boram és Aria Mondgomery. Az új osztálytársaitok vagyunk és remélem
jól kifogunk jönni egymással.-mutatkozott be helyettünk is hugicám.

Won tanár úr megkért minket, melegítsünk  még egy kicsit be. Körülnéztem a teremben, vagy 10 ember volt rajtunk kívül. Fiúk, lányok egyaránt. Gyors lépteket hallottam a folyosóról ami miadt az ajtót kezdtem el szugerálni. Az ajtó kivágódott és három lány lépett be, akik kifuladtak a futástól. Boram-ékkal rájuk néztünk, mert furcsa illatuk van. Csak nem? VÁMPÍROK? Már csak ez hiányzott nekem, de szerencsére tisztavérűek. A középen álló lánnyal találkozott a tekintetünk. A szemében nem láttam mást, csak gyűlöletet. Lehet hogy nem igazán kedveli a fajunkat.

-Elnézést a késés ért.-hajoltak meg Won elött.

-Semmi baj lányok.-simogatta meg fejüket.

-Won. Ki ezek?-mutatott ránk, szerintem a legidősebb.

-Ők az új diákjaink Byul. És ha megkérhetlek ne piszkáld őket!-kérlelte Won.

-Sziasztok.-mosolygott uncsim Byul-ra.- Én Boram vagyok. Ő itt mellettem SeoWon, Aria és Jina.

-Sziasztok.-viszonozta a mosolyt a fekete hosszú hajú lány- Én Hyerin vagyok és ők mellettem Byul és Bomi.-mutatott a két lányra.

Miután bemutatkozott mindenki elkezdődött az óra. Nagyon jó volt, habár 2×45 percet végig táncoltunk, fáradtan a falnak dölve ittam kulacsomból. Hyerin és Bomi nagyon kedves velünk annak ellenére, hogy farkasok vagyunk. Byul nem igazán beszélt hozzánk. Megértem őt, hiszen nem mindenki békült meg a béke szerződéssel. Be vallom én sem igazán csípem a vámpírokat. De ezek a lányok nem olyanok akokkel eddig találkoztam. Gondolataimból a suli rádióban, Mr Lee hangja rántott vissza a valóságból.

-Figyeljetek rám, kedves diákok! Szeretnélek megkérni benneteket, az aulában bejelentenék valami fontosat, 10 perc múlva! Köszönöm figyelmeteket!

Össze nézett az egész osztály. Elmentünk át öltözni, majd az aulába érve leültünk egy helyre egymás mellet és cuccainkat lábunkhoz le raktuk. Pár perc múlva megtelt a helység a diákokkal és tanárokkal. Nem kellet sokat várni, meg is jelent az igazgatónk egy másik férfival, aki annyi idős lehetett mint ő. Az igazgató láttán a hatalmas zsivaj legyendesedett, ami miadt hálás voltam. Már nagyon bántotta fülemet a zaj.

-Kedves diákok! Köszönöm nektek, hogy ide fáradtatok. Annak is akinek már nincs órája.-kezdte el mondandóját.

-Lányok,lányok!-sutogva bögdöste vállamat Boram és mutogatott az idegen férfira.- Figyeljetek rám!

-MI VAN!!??-suttogva kiáltottunk rá mind a hatan egyszerre, mivel pontosan középen ült.

-Az a férfi ott a Big Hit igazgatója!-mutogatott az említett egyénre.

-Most hogy mondod...-gondolkodott el Hyerin- tényleg ő az.

-Ez most komoly?-néztem rájuk érthetetlenül, mire csak bólintottak.

-Ez az úr itt mellettem Band Si-hyuk. Őt már lehet ismeritek, de azért bemutatom nektek. Ő a Big Hit Entertainment alapítója és igazgatója. Azért van itt mert, szeretne hozzátok szólni.-adta át a mikrofont.

-Köszönöm barátom.-aha, szóval régebb óta ismerik egymást- Üdvözöllek benneteket! Szeretném el magyarázni az itt létem okát. Az ok, a Big Hit épületet fel újítják csőtörés miadt.-ezért van itt? Egy csőtörés miatt?- Mivel az iskolának szerződése van a céggel. Meg kértem Mr Lee urat arra, hogy a továbbiakban ide jöhetnek-e az idolok gyakorolni és zenéket felvenni amire engedélyt adott. Szeretnélek megkérni titeket, hogy ne árulják el senkinek és hagyák őket dolgozni. Ha segítséget kérnek, akkor segítsetek nekik. Nagyon szépen köszönöm türelmeteket és megértéseteket.-a beszéd végeztével taps vihar támadt, amire "jó ízűen" bólintott.

Remek! De nem akartam ezt. A lányok megbeszélték, órák után el megyünk fagyizni. Én rosszúllétet színlelve, mondtam nekik hogy nem megyek amibe bele egyeztek. Hazafele menet egy megállóval hamarabb elszáltam a buszról sétáltam haza. Mikor már 4 km-re voltam az erdőtöl, éreztem hogy valaki vagy valakik figyelnek ezért más irányba mentem tovább. Elérve egy kíjebb eső elhanyatott lakrészre megéreztem a vámpírokra jellemző, vérrel keveredett szagukat. Fasza! Nem csak követnek de valakit meg is öltek. Ennek tudatában a dühöm egyre nőtt. Megáltam egy régi romos játszótér szerüséghez. Körbevettek ezek a köcsög vérszívók, ha jól érzem akkor nem tiszta vérűek. De ismerős ez a helyzet.

-Nolám,nolám. Eltévedtünk kutyuli?-indult felém egy velem egykorúnak tűnő szőke fiú.- Hol hagytad a falkádat?

-Ne nevezz így vagy megbánod !-néztem szemébe, ami miatt tett egy lépést hátra. Szóval a szemeim vörösek.- Hol van az áldozatok?

-Semmi közöd hozzá!-kiáltott rám- Öljétek meg!-intett egyet.

A jelzésre mindenki nekem támadt. Nem bírtam tovább, átváltozva harcoltam ellenük. Mindegyiküket megöltem persze sérülés nélkül. A vezetőjük felé fordulva "most te következel" nézéssel emeltem fel tekintetem. Lassan közeledtem, a félelemtől megdermedve nem tudott mozdulni a srác. Oda érve rá udrottam, de mielőtt szét mercangolhattam volna valaki meglőtt. Eltalálta mellső jobb lábam és a lövés miatt, hátra ugrottam. A vámpír, kapott alkalomhoz felpattant és elmenekült. A lövés irányába nézve egy vadászt láttam meg, a bokrok között leskelődve.

-Mit akarsz?-kérdeztem tőle. Hát igen. Mi ősiek képesek vagyunk farkas alakban is beszélni, ráadásul sokkal mélyebb és másabb hangunk van.

-Tehát ősi vérfarkas vagy.-bólintott elismerően.

-Válaszolj a kérdésemre!-förmedtem a nőre.

-Ne aggódj, nem akarok tőled semmit.-emelte fel védekezés képpen kezeit.- Csak azt a szőke srácot kell megfigyelés alatt tartanom ezért is lőttelek meg. Nyugodtan el mehetsz.

Ezért kellett meglőni!? Kösz szivi. Nagyon rendes tőled. Nem törődve vele, haza indultam az elhagyatott városrész melleti erdőn át. Haza érve, ember formában mentem fel szobámba és a kötszeres dobozt megtalálva ellátam sebemet. Vérfarkas létem ellenére, valamilyen módon nem igazán akart gyorsan be gyógyulni. Biztos valami bűbály vagy méreg hatására. Gyorsan lezuhanyoztam, pizsit felvettem, a konyhában főztem vacsit a lányoknak. Még nem értek haza. Remélem jól szórakoznak az új barátnőkkel. Felmentem  a szobámba és az ágyba ledölve aludtam el.

Remélem tetszik ez a rész😄Hamarosan hozom a kövi részt😙

A legendás farkasok /BTS ff./Onde histórias criam vida. Descubra agora