Már régen is tudtam, hogy ez a zene egyszer majd megváltoztatja az életem. De azt nem hittem, hogy így. Az érzelmeim megváltozására tippeltem. De akkor egyszerre semmi sem változott és egyszerre minden megváltozott. Pillanatok alatt felborúlt az életem.
A fűben pihentünk épp mikor el kezdték játszani a First Kisst. Tudtam, hogy mi következik nálam, amint meghallom. Mindig elsírtam magam ezen a dalon. Nem akartam, hogy lássanak sírni. Pont ott és pont akkor. Felpattantam és a fülemet alig láthatóan megcsíptem hátha nem könnyezek be. Hát ez nem úgy sikerült, mint elterveztem. Mielőtt elkezdtem volna elásni magamat megfordultam. Így most háttal voltam nekik. Esztiék elkezdtek szedelőzködni. Elém sétált Eszti miközben táskáját igazgatta. Nem várt fordulatot vett számunkra a nap. Tinus óvatosan átölelte Esztit.
Majd Mac termet a hátam mögött. Közel volt... nagyon-nagyon közel. Lassan elkezdett átölelni... Éreztem, ahogy meleg bőre az enyémhez ér és egyre jobban hozzám simul. Kezét végig csúsztatta a karomon. Le a kézfejemhez... még közelebb jött. Fejét vállamra tette. Arcát az enyémhez szorította. Én meg egyre jobban kapkodtam a levegőt. Féltem is, de inkább izgultam. Nem is kicsit. Vajon most mi lesz? -fordult meg bennem a kérdés.
A szöveget énekelte a fülembe és nem engedett el. Ringatózni kezdett. Igyekeztem elengedni magam, de abban a helyzetben nehéz volt, ahogy gondolkozni is. Mereven mozogtam vele. Mesterien választott parfüme szinte széttépett. Nem tudom ki választotta ezt az illatott, de biztos voltam benne, hogy ő nem evilági. Nem kellett volna a parfüm... ha előtte kukásautóban hempergett volna, akkor is kellett volna nekem. Csak ő, senki más.
Hangja olyan volt, akár a csiszolatlan gyémánt. Csak úgy szelte a levegőt. Ujjait az enyém közé fonta, én meg összezártam őket. Megfordított és egymással szemben álltunk... pillanatok töredéke alatt rajta kívül minden feleslegessé vált számomra.
Elhallgatott. Megszüntek a zajok. Csak egy szempár beszélt hozzám. Egy sokat mondó barna szempár. Mintha Morse jelekkel akart volna üzenni. Meg akartam fejteni. Tudni akartam mindent. Még úgy is, hogy akkor rengeteg információ terhelte az agyamat.
Lefagytam... nem tudtam mozdulni. -Most fog megtörténni? Itt és most? Most azonnal? Te jó ég... ne... ez most komoly? Mi történik? -áramlottak át rajtam a kérdések.
Mac is hezitált egy kicsit, majd tenyerét az arcomra tette és közeledett. És akkor...
Hi! Itt az új rész. Sajnálom, hogy a dèlutánból este lett. Ha tetszik vote és komi. Illetve.. van egy kérdesem.
Folytassam?
Üdv: Gréti/Jázi
KAMU SEDANG MEMBACA
Felülmúlhatatlan nyár \Szünetel\
Romansa,,...és a repülő felszállt..." Hónapok óta beszélek egy lánnyal, aki az összes lelki fájdalmamat ismeri már. Csupán 100 km a távolság köztünk. De egy születésnapi ajándék mindent megváltoztat. A határok megszűnnek és minden a fejetetejére áll. De t...
