Egy gimis napló -KEZDET

Party

Az előző részek tartalmából...

Ma borzasztó boldogan keltem, hisz 15 lettem.

- Gyerekek a mai Halloween partyról kell beszélnünk!- kiáltotta, mire mindenki elhalkult és csillogó szemekkel nézett rá.

Suliból hazaérve az ajtó elött egy rózsaszín boritékot találtam. Kíváncsian nyitottam ki a szobámban a titokzatos levelet, mivel semmi nem volt rajta, csak a nevem. A titokzatos valamimben csupán egy levél volt. Érdeklődve hajtottam szét a papírt, amin egy vers volt...

- De nem én csináltam ezt az egészet!- nevetet fel.
- Mi?!- hervadt le a mosolyom.- Akkor ki?
Lili bólintott egyett a hátam mögé, mire valaki átkarolt. Rémülten ugrottam ki az öleléséből, de mikor láttam ki az, beleugrottam a nyakába.

- Miért csináltad mindezt!?- néztem rá meghatódva.
- Mert szeretlek.- mondta a szemembe. Csak úgy! Lazán! Én sokadik sokkot kapva áltam elötte, majd ismét a nyakába ugrottam.
- Én is!- suttogtam a fülébe. Ármin eltolt magától, majd a hajamat végigsimítva megcsókolt.

A suli kapuját átlépve hatalmas zsivaly és oxigén hiányos környezet fogadott minket. A mi társaságunk igen csak nagy belépőt eredményezett, így minden szem ránk szegeződött. Vagy is... inkább rám.
- Megjött a Halloween hercegnő!- ordította a Dj (igen, az is volt, OMG! És tudta ki vagyok!?), majd mindenki heves sikítozásban tört ki.
- Öhm... Mi ez az egész?- néztem körbe a barátaimon, illetva az osztálytársaimon.
- Most az én meglepím jön!- kacsintott rám Ádám a napszeművegét feltolva (mert ő producernek öltözött).
- Hű! És mi az?- kérdeztem csodálkozva. Hirtelen a semmiből egy 3 emeletes torta jelent meg, amin az állt, hogy ,,Happy Birthday". A lélegzetem is elállt a döbbenettől. Miért csinálják ezt velem? Nem lehet normális szülinapom!?... Nem! Nem kiabáljuk el! Örülünk, szeretjük, élvezzük.
- Te jó ég! Köszönöm!- fordúltam Ádám felé, mire ő átnyújtott egy kést és egy tortalapátot. Elővettem pár tányért és elkezdtem szeletelni a tortát. Első szeletet Ádámnak adtam, aki egy öleléssel viszonozta. Majd Lili és a többi diák jutott sorra. Végül az utolsó elötti szeletet Árminnak adtam, aki egy heves csókkal viszonozta a tortát. Mindenki ,,húúú"-zni és hűgetni kezdtek. Az idősebb diákok fütyültek is.
- Boldog születésnapot!- sugta a fülembe, mire a pillangók feléledtek a gyomromban.
- Köszi!- majd egy apró puszit nyomtam az ajkára. A torta után mindenki a táncparkettre ment a párjával vagy a barátaival, majd oriási ordítozás alakult ki. Lili és én a vécébe mentünk megdumálni a történteket, mármint Árminnal történt dolgokat.
- Jézusooooom!- sikított fel, majd a nyakamba urott.
- Igen! Én is így vagyok!- nevettem fel.
- Te jó ég! Annyira örülök nektek. Alíg bírtam elhinni, ami történt! Nekem Ármin csak a meglepít mondta, de azt hogy össze akar jönni veled! Áááá!- kiabált egyfojtában. Én meg mosolyogva halgattam a gondolatmenetét, majd bement az egyik fülkébe, én meg legugoltam a földtre és vártam.
Hirtelen kivágódott a WC ajtó és a 3 grácia lébett be és egy határozott mozdulattal ellökött Dzseni, én meg a padlón terűltem el.
- Te mi a szarnak képzeled magad te lotyó!- állt meg közvetlen mellettem.- Hogyan gondoltad ezt, hogy más pasiját ellopod! Ha!?
- Ismét szia!- könyököltem fel, majd egyenesen az arcán lévő vakolatra néztem.- Én nem tudom kinek a pasijáról beszélsz, de én nem loptam senkitől semmit és senkit!
- Ne hazudj, te ribanc!- mordúlt rám, majd a lábával ismét lökött rajtam egyett. A hatalmas lendülettől bevertem a falba a fejem, ami köveztében egy hatalmas púp keletkezett hátúl. Nem tudom mi ütött belém az esés után, de akkora bátorság nőtt nelém (a dühvel együtt), hogy feláltam és a füstös tekintetemmel a szemébe néztem.
- Na ide figyelj te udorító pláza picsa! Hogy vagy képes bántalmazni, megfenyegetni, és mindenféle károkat okozni egy emberben! Azonnal tedd renbe magad, mert úgy végzed, mint a többi ilyen kurva, akik a sitten rohadnak egy hasonló eset miatt! Szóval takarodj a magánéletemből, mert kurvára nem rád tartozik! Mi a fasznak képzeled magad!? Ha!?!? Azt hiszed te szarod a spanyol viaszt te undorító féreg!?- hadartam a képébe. Az arca ledermedt, majd megláttam a tekintetében a sátánt... Megragadott, majd teljes erőböl nekivágott a Wc fülke és a csempe közötti saroknak, ami következtémen a zár belevágott a kezembe és a szemöldököm az ajtón felrepedt. A vér beterítette a sebeimet és a fájdalomtól összerogytam a padlón.
- Te utolsó Váci picsa!- vágtam dühösen a képébe. A keze megemelkedett felettem, de a pofon már nem csattant, mert a bejárat felől megjelent valaki és megragadta Dzsenifert.
- Ármin! Mit művelsz! És...- mondta ledermedten.
- Mit műveltél a barátnőmmel!!!- szegezte neki a kérdést dühösen, amitől Dzseni arcán a pillanatnyi vigyor (amit Ármin váltott ki belőle az érintés miatt) egyszerüen lehervadt és ijedséget véltem felfedezni rajta.
- Mi!? Én csak...
- Takarodj!- mondta kimérten, amint végigmért.
- Mi?- döbbent le.
- Takarodj innen Holfy Dzsenifer! Tünj el és soha többé meg ne lássalak Bett közelében!- szórt szikrákat a szeméből. A lány könnyekkel küszködve kirohant az ajtón. A barátnői mielött utánna mentek volna, aggódóan rámnéztek, majd kicsörtettek. Lili felbukkant a Wc fülke egyikéből, majd Árminnal együtt legugoltak elém.
- Jézusom Betti! El se hiszem, hogy ezt tette veled az a...
- Nyugi. A lényeg, hogy vége.- vágtam közbe, majd felszisszenve megnéztem a sebem, amit eddig szorítottam. Csúnya volt. Nem is kicsit. A szemöldököm pláne.
- Bett, mond miért tették veled ezt!?- simított végig az arcomon Ármin és mellém ült. Amíg ellátták a sebeim, elmeséltem mindent az év elejétől kezdve, egészen mostanáig. Miútán befejeztem, felsegítettek a földről, ami egészen nehezen ment.
- Szóval, azért gyalázott meg, mert összejöttünk? És ezt nem nézte jó szemmel, mert teljesen belémzúgott?- értelmezte a hallottakat Ármin. Én csak bólogattam, majd megpróbáltam járni. Eléggé nehézkesen kezdődött, de miután lendületet kaptam, ment minden egyszerüen.
- Amúgy honnan tudtad, hogy ez történt velem?- néztem Árminra, mire előhúzta a mobílját. Megnyitotta rajta a messengert, amin megjelentek Lili üzenetei, illetve egy videó is. Te jó ég! Lili felvette! Kész, ennyi volt.... meddig tartott? 2 óra? Életem első és egyben utolsó kapcsolatának hossza. Hurrá!...
- És... láttad, hogy...
- Mindent láttam- vágott bele a mondatomba, meg sem várva a végét.
- Oh, akkor...- hajtottam le a fejem szomorúan, de Ármin az állam alá nyúlt és belefúrta a tekintetét az enyémbe.
- Hé! Nyugi! Nem doblak el, mert nem úgy viselkedtél, amilyennek beállítottad magad elöttem az elmult pár hónapban.- nevette el magát- Szeretlek. És ezen nem változtat semmi és senki! Na és ha cifrábnál cifrább káromkodást és beszólást vágsz valakinek a képébe! Főleg annak, aki eddig az életedet keserítette minden lépésével! Nem számít, mert én is ezt tettem volna.- fejezte be, mire könybelábadt a szemem. Annyira meghatott ez az egész, hogy nem tudtam a jelenlegi mércémnél jobban szeretni őt!
- Figyi, édes kettesben hagylak titeket, én addig megkeresem Ádámot.- hagyott ott minket Lili, mire belőlünk kitört a nevetés. Finoman a nyaka köré raktam a kezem, majd ő a derekamon tette ugyan ezt.
- Meg sem érdemellek, te srác!- mosolyodtam el.
- Én se téged, te lány! Amikor megláttalak, azonnal tudtam, hogy kellesz majd, csak akkor még nem, sejtettem hogy nem kell felkutatnom egész Pest-megyét érted, mert egyszerüen ott ültél az osztályomban. És talan nem tudod, de miattad nem válaltam a másik iskolában a szakot.- a szívem nagyot dobbant emiatt. Úr isten! Ennyire cuki fiút még nem ismertem kereke világon! Ahwww
- Tudod én mire gondoltam amikor előzször megláttalak? Hogy miért stíröl engem az a nyomorék a vonaton.- nyírtam ki a tökéletes pillanatot, majd hatalmas nevetésben törtünk ki.
- Szeretlek!- mondtam, miután sikerült lehiggadnom.
- Én is téged!- felelte, majd megcsókolt. Olyan szenvedélyesen tudott csókolni, hogy az ember beleszédül párszor és csak is rá koncentrál. Nem érdekli, hogy ki nézi, kik vannak körülötte vagy hányan sugnak össze mögötte. Hisz csak ő számít neki. A csókunk alatt megszólalt Avril Lavigne-től az Innocence, ami a mi számunk lett.

Hát, így telt a születés napom Naplócskám. Ettől a naptól fogva fenekestűl felfordúl az életem, hisz nem egy lány leszek, aki fél bevallani az egyik legjobb barátjának, hogy szerelmes belé, mert mostantól én egy ,,Rock" hercegnő vagyok, aki megtalálta a ,,Roll" hercegét és együtt élnek boldogságban mindörökre. Vagy is...remélem...talán...