Prológus

5.2K 317 3
                                    

Szemeimet lecsukva tűrtem, hogy rázzon az autó azon a göröngyös, girbegurbás úton, amely az új házunkhoz vezetett minket. Mivel egy hónappal ezelőtt az orvos közölte a szüleimmel, hogy asztmás vagyok, és sokkal jobb lenne nekem a mindig friss, füst és szennymentes levegő, ők egy percig sem haboztak, azonnal ház után kezdtek el kutatni, ami kiesik Szöul városából.

Meg is találták a megfelelőt. Csendes kis környék, közel az erdőhöz, alig laknak ott páran. Az egyik ház éppen eladó volt, mert az idős tulaj nem régen halt meg, a gyerekei pedig úgy gondolták, a legjobb megoldás, ha eladják, nincsen szükségük rá.

És mi pont jöttünk, megtörtént a mindenkinek tökéletes üzlet. Az iskolámtól úgy igazából nincsen messze, fél óra alatt apa be tud vinni reggelente kocsival, de nyári szünet lévén egy darabig nem kell erre gondolnunk.

Egy nagyobb bukkanónál szemeimet kinyitottam, és érdeklődve néztem ki az ablakon. Ha őszinte leszek, nem elleneztem a költözést, de nem is támogattam. Teljesen mindegy volt számomra, a barátaim, iskolám nem hagytam el, az egyetlen bajom az unalom volt. Egy ház az erdő közelébe, messze a plázáktól, moziktól igencsak szegényesnek tűnt, még ha gyönyörű is volt. Mert gyönyörűnek gyönyörű volt, csak hát egy magam korú fiatal lány mit tudna itt magával kezdeni? Történik itt valami érdekes? 

Akkor még nem is tudtam, hogy mennyi minden...

A néma srác ablaka(JM) ~ BefejezettWhere stories live. Discover now