Park Jimin átlagosan éli az életét. Nehezen de megvan a maga kis világában.
Aztán jön valaki! Valaki aki teljesen felforgatja az életét és hirtelen minden megváltozik körrülötte. Van amikor lelassul az idő és van amikor tul gyorson pörög, de a fiu m...
Joreggeltjin!-rohantam le a lépcsőn. Szia!..- ráncolta össze szemöldökét. Nagyon boldog vagyok, hisz van egy fiú az életemben aki nagyon tetszik és nemsokára láthatom. Még mindíg nem tudom elhinni, hogy eggyütt vagyok vele. Nem tudom Taenak hogyan fogom elmondani, hisz ő is azt mondta szeret. Nem tudom lehetünk e még barátok, azok után hogy megtudja járok valakivel. Biztosan megharagszik rám. Nem akartam sose bántani, hisz nagyon szeretem, de nem ugy ahogy ő engem. Nagyon sajnálom...
Minekörülszennyireöcsi?-karolt át jin, amikor a szendvicsem táncolva csináltam meg. Háát... Csakjólébredtem!- adtam egy puszit az arcára és felrohantam megreggelizni és felöltözni. Eppen, hogy megettem a reggelim a telefonom pittyogni kezdett.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Villámgyorsan felöltöztem és mentem is. Suga nem tudom merre lehet! Nincs itt. Általában ha nem otthon, akkor a buszmegállóban vár, de most nincs itt sem. Próbáltam hívni, de ki van kapcsolva. Remélem jól van.
Megpróbáltam felhívni az anyukájat, de ő sem vette fel. Remélem nem esett semmi bajuk!
Sziajimin, mond!- vette fel végre a telefont. Olyan a hangja, mint aki éppen sír, vagy sírt. Jézusomsuganavégre! Valamibajtörtént?? Mindenrendben?- kérdeztem teljesen rémülten. Majdhahazaértélgyereátelmesélem.- szipogott. Hazamegyekmost! Akövetkezőbusszal!-pakoltam a táskámba. Nem! Nem kell! Majdjösszutánna.-üvöltött suga a telefonba. Jezusomsugamindenoké? Nemszoktálilyenlenni.- csitítottam. Nem, semminemoké! Neharagudjdemostmennemkell. Suliutángyereát.- szipogott, majd bontotta a vonalat.
