Park Jimin átlagosan éli az életét. Nehezen de megvan a maga kis világában.
Aztán jön valaki! Valaki aki teljesen felforgatja az életét és hirtelen minden megváltozik körrülötte. Van amikor lelassul az idő és van amikor tul gyorson pörög, de a fiu m...
Reggel 7 órakor nyíltak szemeim. Ma iskola! Remek! Még egy hónap és nyári szünet, melyet nagy örömmel fogadunk majd. Arra gondoltam ma inkább gyalog megyek be. Sok bepótolni valóm lesz még, hogy ennyit hiányoztam. Írtam Kooknak egy cetlit hogy egyedül megy autóval, aztán cuccaim felvétele után neki vágytam utamnak. A buszmegállóban úgy döntöttem megvárom Sugát. Amint leszállt elindultunk az iskola felé ahol a kapuban már várt ránk Tae.
Sziasztok! -ölel szorosan magához. Szia! - szorítom vissza. Minden rendben van ugye? - tol el hogy szemembe nézhessen. Nem tudnak a tegnapi dolgokról, de egyenlőre nem is számolok be róluk. Persze! -mosolygok erőteljesen. Annyi mindent meséltek, hogy felét nem is tudtam megjegyezni. Arról tudok hogy más tanította eddig a táncot, mert ugye Jungkook otthon volt velem. Persze a tanárok nem így tudják. Beérve az iskolába az osztálytársaim akik eddig szinte nem is figyeltek rám körbe uraltak, hogy minden rendben van-e, meg hogy mi történt. Azt mondtam elestem és betört a fejem. Nem mondhattam el az igazat, hiszen ezekben az emberekben nem lehet bízni.
******************** A 2.ora után telefonom rezgésére lettem figyelmes. Halo? - vettem fel a készüléket. Kérlek azonnal gyere haza! - szól bele Jungkook idegesen. Mi történt? - leszek hirtelen ingerült. Remélem nem esett baja. Az most nem fontos! Kérlek csak gyere! - kérlel. Azonnal ott vagyok. - teszem le minél gyorsabban. Gondolhatjátok mennyire siettem! Szinte rohantam az utcákon.
Jungkook?? ?! !! - üvöltök hogy minél hamarabb rájöhessek a problémára. Itt vagyok ne üvölts! - jön ki egy ingben. Nem hiszem hogy reszleteznem kellene mennyire jól áll neki. Mi történt? - megyek gyorsan közelebb. Öltözz át elegánssá!. Az apám ide jön! - mondja nagyokat nyelve. Az apad? - döbbenek le. Eddig még nem is hallottam róla semmit, most pedig hirtelen ide jön. Wow! Igen. Szeretne megismerni téged. - mosolyodik el. És vajon eddig nem szerette volna megismerni a fia barátját? Vagy nem tudott rólunk? Bólintok, majd egy gyors tusolás után áöltözöm. Jungkook is ruhát cserél, úgy véli ez nem elég feltűnő. Szinte összeöltöztünk.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Le ültünk a kanapéra és vártunk. Kook szerint fel 10re jön, de már fel tíz is elmúlt mikor telefonja megcsörrent.
Szia. Rendben. Nem nem , majd máskor. Szia.. .
Ez a gyors telefonhívás hirtelen változtat Jungkook hangulatán. Ledobja a telefont, majd lehuppan. Nem jön! Megint, megint ezt csinálja, elhiteti velem, hogy újra láthatom, átölelhetem, aztán csak úgy felhív, és lemondja. - suttogja. Nagyon rosszul érinti ez az egész, de én szeretnék többet tudni róla, a kapcsolatukról. Mikor láttad utoljára? - nyögöm ki. Anya temetésén. - dönti rám fejét. Sajnálom. - puszilok hajába. De ő nem! - kel fel, majd a szobába siet. Gyors léptekkel követem. Már át öltözve, találom az ágyban.
************18+***********
Héj Kookie! - szólok oda az ágy előtt megálva. Felpillant ezért folytatom. Nem gondolod hogy ez a szexi ruha rajtam.. Talán jobban mutatna a padlón? - húzom fel szemöldököm, melyre egy mosolyt kapok.
Lassan felkel és élem áll. Közelebb húz, majd megcsókol. Lassan, majd egyre gyorsabban falja ajkaim. Leveszi öltönyöm, majd az agyra dob. Lassan felém mászik, kigombolja ingem, majd egy kis segítséggel eltávolítja. Kezem felemelve nyúlok pólója alá, hogy levegyem róla. Csókokkal borítja be felső testem, majd nadrágom leveszi, alsommal együtt. Minél előbb akarom, ezért övét kikapcsolva próbálom eltávolítani a ruhadarabot, de sikertelenül dőlök vissza. Elmosolyodik, majd inkább ő válik meg tőle. Akarlak! - súgja fülembe. A hideg is kiráz, ettől a szótól. Most megtörténik, végre tényleg Jungkooknak adom magam. Én is akarlak Joen Jungkook! - suttogom ajkára. Megcsókol, majd lassan hatol belém. Borzasztóan kellemetlen érzés! De csokjaival csillapítja a rossz érzést. Lassan mozogni kezd, nekem pedig akaratlanul is nyögések hagyják el ajkaim. Egész életemben erre a hangra vártam! - Leheli nyakamra szavait. El sem hiszem, hogy végre átadtam magam Kooknak. Mostmár nem csak a szívem, de a testem is az övé lett. Egyre gyorsabban mozog bennem. Pár másodperc és váladékom hasán landol, majd az övé az enyémen. Lihegve fekszünk egymás mellett, kimerülten, fáradtan. Élvezted? - fordul felém. Csodálatos volt! - mondom ki halkan. Akárcsak te! - mosolyodik el majd újabb csókba hív.
...................................... Itt lenne az új rész. Remélem tetszik. Sietek a következővel. ❤
