You will be mine- Jikook ( Befejezett!)

36.rész

Amíg Jungkook aludt gyorsan lenyúltam a telefonját, hogy beszéljek az apjával. Gyorsan tárcsáztam a bizonyos számot, mely ki is csörgött.

Szia Jungkook ne haragudj hogy nem tudtam ma elmenni, de ígérem még összefunk.
Szól a telefonba édesapja.
Hangja hasonlít Jungkookéhoz, szimplán csak egy kicsit mélyebb és fáradtabb.
Jó napot. Elnézést a zavarásért! Jungkook barátja vagyok.
Válaszolok kedves hangon.
Ó szervusz! Örülök, hogy megismerhetlek!
Mondja egész boldog hangon, melyre elmosolyodom.
Én is nagyon örülök uram!  Szeretném megkérni önt hogy holnap egy óra körül jöjjön el az egyik kávézóba, melynek a címét elküldöm üzenetben.
Sok várakozás után válaszolt. Valószínűleg gondolkozott, hogy rá ér e.
Sajnálom Jimin!  A holnapi nap nem éppen alkalmas a számomra. Elutazni készülök.
Mondja egész lassan szavait.
Kérem uram! Jungkooknak nagyon fontos lenne hogy lássa magát. Teljesen össze van törve, és nem hiszem hogy ez javulhat addig amíg nem találkoznak!
Próbálok határozottan beszélni, hátha megenyhül.
Tényleg nagyon sajnálom!  Nem tudok elmenni!
Erre a válaszra felment bennem a pumpa.
Ide figyeljen!  Ha egy kicsit is fontos magának a fia,  akkor fogja magát, veszi a fáradtságot, és eljön a megadott címre! Jungkooknak mindennel fontosabb hogy végre karjai közé vehesse. Nem hiszem el hogy magát egy kicsit sem érdekli hogy néz ki a fia, hogyan él, és hogy kivel.
Elég problémája van így is és azzal ha a találkozót végre nem csak igergetné, hanem el is jönne talán megszabadítaná pár gondjától.
Kifujtam a levegőt majd a válaszra vártam.
Igen is érdekel a fiam!  Örülök hogy ennyire aggódik érte.  Megteszek mindent hogy el tudják menni!
Mondja egész komiran.
Azt hiszem el fog jönni, legalábbis nagyon remélem.
Köszönöm, ez sokat jelent neki!
Mondtam elégedetten.
Akkor holnap Jimin! Viszlat!
Viszlát!
Bontottam a vonalat, majd egyből küldtem is a címet, melyet utánna el is tavolitottam, nehogy jungkook meg lássa.

Kivel beszéltel? - jön ki szemét dörzsölve.
Om.. Csak Jint hívtam! Holnapra lebeszéltem vele egy találkozót, hisz olyan régen láttam már! - mosolyodom el.
Valamivel el kell csalnom.
Mit szólnál, ha főznék valamit? - válaszát meg sem adva dob fel egy új témát.
Nem lenne rossz! - mosolyogtam rá.

Miután az étel elkészítése nem úgy alakult ahogy azt elterveztük, inkább rendeltünk, melyet gyorsan el is fogyasztottunk.

Nem fáj a segged? - mosolyog arcomba mászva.
Egy kicsit, de majd megszokott! - nevetem el magam.
Mi lenne,  ha kipróbálnád a fürdőben is? - húzza huncut mosolyra száját.
Nem bírsz magaddal igaz? - nevetek még jobban.

A fürdőbe beérve, egy rozsaszirmokkal és vízzel teli kádat találtam.
Gyönyörű! - tátottam el számát.
Te is gyönyörű leszel benne, ha le veszed ezt a hacukát. - nevet huncutul.

****************18+****************

Nekilökve az ajtónak vette le rólam felsőm, majd nadrágom.
Segítségével el távolitottam róla a felesleges ruhadarabokat, majd a kádba ült én pedig rá.
Lassan belém helyezte férfiasságát, melytől szemem összeszűkült, számat halk nyögés hagyta el.
Pár masododperc múlva mozogni kezdtem rajta, melynek hatására, már ő is felnyögött. Csokokkal becézte felsőtestem, majd nyakam és ajkaim.  Bele bizsereg testem minden lökésébe.
Néhány perc és testnedvem a vízben landon majd néhány másodperc után Jungkooké bennem.
Furcsa érzés, de nem olyan kellemetlen mint gondoltam.

Szereltek Jimin! - lihegi nyakamba szavait, majd az érintett területre csókol, majd meg szívja bőröm.
Mostmár mások is láthatják, hogy az enyém vagy! - jelenti ki büszke tekintettel.
Én is szeretlek! - csókolom szájon.
Sajnos én nem szivhatom ki a nyakát mert a munkahelyen ez nem elfogadott.

Lefekvéskor Jungkook nyakamba turta fejét és kockáim simogatásával merült álomba.
Imádom hallgatni egyenletes szuszogását,  és érezni kezeit kezemben.
Remélem a holnapi nap rendben fog menni, máskülönben nagyon el lesz keseredve,  ha elmondom neki, mit terveztem.
Jungkook hajat simogatva merültem álomba.

************************************

Másnap reggel szemeim alig akartak kinyilni. Jungkook már ágyba hozta a reggelit hogy valami miatt felkeljek, ha csak azért is hogy egyek.
Az iskolából is próbáltak már elérni, de csak úgy elhuztam a ne zavarjanak gombot.
Nem volt kedvem felkelni egészen addig amíg még nem tudtam mennyi az idő.
Fel 12.
Azonnal kipattantak szemeim, tusoltam, fel öltöztem, majd azonnal neki áltam Jungkookot rendbe rakni.
Még ezekkel eltöltöttem az időt már fél 1 volt.
Gyorsan az autóba ültünk és indultunk is a kávézóba.
Odaérve azonnal ideges lettem.
Mi van ha nem jön el?
Vagy ha nem ismeri fel a fiát?
Esetleg már itt van, de mi nem találjuk meg őt?
Izgulásomból Jungkook zökentett ki.

Mikor ér ide Jin? - néz zavarodottan, miközben helyet foglaltunk az egyik sarokban.
Az egész terem szinte üres volt, amikor megnyílt az ajtó.
Egy sötét hajú borostás férfi vonult be, melyre rá nézve egyből tudtam ő akit keresünk.

Jungkook!  Megjött! - mosolyodtam el, melyre hátra pillantott.
A ferfi szemei könnybe lábadtak,  majd elindult félénk.
Jungkook azonnal felált, majd lerohanta a férfit, aki szorosan karjaiba zárta.
Zokogtak, szemükből csak úgy folytak a könnycseppek.
Feláltam, majd feléjük indultam.
A férfi elengedte Jungkookot, majd kezeit széttárta nekem.
Megöletem, majd Kookra pillantottam.

Szóval a te műved? - szorítja ökölbe kezét.
Azt hittem örülni fog.
Ne haragudj hogy nem szoltam! - próbálom menteni a menthetőt.
Köszönöm! - von erős ölelésbe.
Szememből kicsordult egy könnycsepp.
Azt hiszem sok mindent kell megbeszélnetek. - mondom ki, majd kettesben hagyom őket.
Ez egy apa fia pillanat és ezt nem szeretném elrontani.

Hazaérve úgy döntöttem megnézek egy filmet, de sikeresen elaludtam a közepénél.
Nagy zajra lettem figyelmes, melyre szemem egyből kinyílt.
Megpillantottam Jungkookot és édesapját.
Nagy nevetgélésükben meg zavarta  amikor megpillantották éppen felkelő lényemet.

Ne haragudj nem akartunk felkelteni! - döbben le Jungkook.
Semmi baj!  Jó erre az örömteli arcra felkelni!!- mosolyodom el,  majd közelebb húztam egy csókra.
Jimin!  Szeretném megköszönni! Féltem a fiam nem szeret már, féltem hogy nem fogad már el és hogy megutált. Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem! - ölel szorosan magához édesapja.
Köszönöm hogy segíthettem! - mosolyogtam rá.

A kanapén ülve sörözgettünk egy film nézése közben.
Jó végre tényleg boldognak látni Jungkookot. Eddig is boldog volt, de most.. Ez a mosoly más! Mint egy kisfiú aki vissza kapta a maciját.
Örülök hogy itt lehettem ezekben a percekben.

.......................................
Itt az új rész remélem tetszik!
Jó olvasást❤❤