You will be mine- Jikook ( Befejezett!)

32.rész

Testem fájdalmasan csapódik a földre, szemem csukva marad egy halk sóhaj után.
Fájdalmakkal téli arcomon le folyik egy-egy könnycsepp, de szemem nem nyílik ki.
Kezemet erősen ökölbe szorítom a fájdalomtól mely kínoz.
Összeszorítot foggal küzdök, hogy szemem végre meglassa a világot, de nem nyílik.
Néhány halk hang néha-néha meg hallatszik, de nem értem rendesen. Kezemben erős szúrást érzek mit meg szeretnék szüntetni.
Szabad kezemmel oda kapnék, de az nem engedelmeskedve nekem hever mellettem.
Nem érzem a testrészeim, a fájdalmat mely még mindig erősen tart igen.
Szemeim lassan engedelmeskednek, de az erős feny láttán vissza csukódnak.
Végtagjaim ugyan még nem érzem, de szemem már engedelmeskedik nekem, vagyis azt hiszem.
Megpróbálom újra kinyitni, de az mintha az előbb nem látta volna a fényt csukva marad.
Mint egy képernyő jelennik még előttem valami, amely hatalmas fénnyel indít el valamit.

A francba!!-
Jézusom!! Ne haragudj! -
"nem csak az arca de a hangja is tökéletes!"
Azzonnal hozok szalvétát!-

Elmosolyodom Jungkook láttán.
Ekkor láttam először.. Igen!  Amikor leöntött.
A kép elhomalyosodik majd egy újabb jelenik meg.

Szia!-.
Mit csinálsz itt?-
Csak sétálgatok!-
És nem félsz?- egy fejrázással válaszoltam.
Akkor én is jöhetek?-

Azromrol levakarhatatlan mosolyom.
Jungkook itt talált rám a tetőn.

Sziasztok!-
Hát igy kell bánni az uj tánctanárral?-
Az nem lehet!! Nem lehet ő a tanárunk!!

A nevem Jeon Jungkook! Most végeztem az iskolában,igy ti lesztek az első igazi osztályom! -
Ez hihetetlen!-
Tessék?-kérdezte Kook, azt hiszem golatban ez lesz a beceneve.
Csak azt mondtam isten hozta!-
Köszönöm Jimin! -

Igen.- szolt bele lassan Kook.
Szia Jungkook, Jimin vagyok. -
Tudom ki vagy! Baj van?-
Igen, azt hiszem el fogok vérezni!-
Azonnal ott vagyok!-

Nagyon szeretlek Chim!-
Tudom Kookie tudom! -
Olyan rossz érzés..-
Micsoda?-
Hogy nem mondod hogy szeretsz...
Érzem.. vagyis azt hiszem..de akkor is a te szádból szeretném hallani..-

Megláttak! Itt az iskola előtt, és valamelyik barom készített rollunk egy fotót és elküldte az igazgatónak.
Két választásom van.
Az egyik, hogy veled maradok, de el kell hagynom az épületet.
A másik, hogy megszakítok veled minden kapcsolatot, uj osztájt kapok, és maradhatok.-
Jimin! Nem lenne nekem olyan fontos ez a munka, ha nem igértem volna meg anyának, hogy itt fogok tanítani. Ha nem igérem meg e..-
Semmi baj Kookie.-
Ne szegd meg az ígéreted!-
Szeretlek!-

A képek egyre gyorsabban pörögnek előttem de mindre emlékszem.
Amikor jungkooknal ettem elsőnek, amikor reggel át jött hogy megcsókoljon, amikor először fürödtünk egyutt, amikor először elégítettük ki egymást,vagy amikor először aludtunk együtt.. Mindent láttam egészen mostanáig.
A vászon egyszer csak eltűnt majd egy hatalmas fény és...

Jimin?! - hallok még egy már rég nem hallott hangot.
Lassan pislogva nyitom ki szemeim, majd a látottak után mosolyra húzom ajkam.
Szeretlek! -nyögöm ki mosolyogva mire a férfi aki mindennel fontosabb számomra szintén mosolyogni kezd.
Én is szeretlek Jimin! - kezd el sírni, mire kezem gyorsan oda kapva törlöm le arcán le gördülő könnyeit.
Lassan ráhajol ajkaimra és lágyan mozgatni kezdi azokat.
Hiányzott az érzés, hiányzott Jungkook és az, hogy lát és hall engem.
Elhajol tőlem, majd arcomra simit.
Sajnálom! - szorítja még kezem lágyan.
Felejtsük el Jungkook!  Nem érdekel hogy hazudtál, csak hogy itt vagy! - szorítom vissza kezét.
Haragszom rám? - nyel nagyot.
Nem tudnék rád haragudni! - mosolyodom el újra.
Mennyi szép emlékünk van együtt!
Azt hiszem ezt kell szem előtt tartanom, nem pedig a rosszakat.
Megtaláltam a szerelmet, a szerelmet aki megváltoztatta az életem.

Uraim? Áh Park! Minden rendben? - kérdez az orvos.
Igen minden a legnagyobb rendben van! - mosolygok Jungkookra pillantok.
Ennek örülök uram,viszont beszélnünk kell! - mosolyog ő is.
Rendben.. - mondom zavarodottan.
Joen kifáradna? - Jungkook bolint, majd kimegy a hófehér ajtón.
Ekkor még nem tudtam hogy az orvos jó híreket közöl majd.

A feje 3 hét alatt teljesen felépült, szerencsére nem volt komolyabb törés, vagy másfajta súlyos sérülés. Így Park Jimin uram, ha szeretné már holnap elhagyhatja a korhazat! - szemem könnyezni kezd.
Nem tudom eldönteni vagyok azért mert 3 hétig aludtam, Jungkook pedig biztosan végig itt ült, vagy azért mert élhetem az életem már holnap.

Az orvos miután harmadjára is megkérdezte hogy biztosan nem fáj e a fejem távozott, Jungkook pedig felváltotta.
Mit mondott?  Ugye jól vagy?  Minden re.. - kezdett bele, de kezem szája elé tettem.
Holnap haza mehetek. - simogatom haját.
Ígérem minél jobban vigyázó ezek után rád! - dől vállamra mellém feküdve.
Pár perc múlva már csak Jungkook egyenletes szuszogasat hallottam.
Imádom amikor együtt alszunk.
Imádom őt egész lényével együtt.

Mostmár tudom nem haragudhatok rá magyarázat nélkül, hiszen még sem vártam még elmondja miért titkolozott előttem.
Mostmár tudom a rosz dolgok mind nem jelentenek olyan sokat mint a jok melyből már több ezret meg éltünk.
Egy kapcsolatban vannak veszekedések, de ezek meg oldódnak ha teszünk értük.

................................
Nem szerettem volna sokáig varattatni benneteket ezért hoztam a folytatást. ❤❤
Lesz meg tovabb vagy itt a vége?
Csak viccelek nemsokára jövök😉