Age-restricted love

Part20/ Új szerelem

Sziasztok!  Meghoztam az új részt. Sajnálom, hogy csak most és hogy ilyen rövid lett de éppen folynak a kisérettségik, szintvizsgak szóval el vagyok havazva.. De remélem tetszeni fog és sietek a következővel. 💓💓

Katy szemszöge:

Egész úton úgy ültem a kocsiban mint egy darab fa. Csalódtam és mégis jobban szeretem az életemnél is. Persze most csak elé akartam állni és kiosztani. Bár teljesen felesleges hiszen úgysem tudnám megtenni. Beletörődtem, hogy soha többet nem látom. Álomvilágban éltem. Nem voltam önmagam amíg mellette voltam. Teljesen más lettem. Egy negyven éves férfival vesztettem el a szüzességem és bármennyire is élveztem akkor, most szemen tudnám köpni magam.

A gondolat menetemet egy puha kéz érintése szakította meg. Felkaptam a fejem és az anyámra néztem. Halvány mosoly ült ki a szája szélére. Picike ráncok képződtek a szeme sarkában és a szeme úgy ragyogott mint még soha.

Mary: Gyere kicsim. Megjöttünk.

Megeresztettem felé egy félénk mosolyt és kiszálltam. Ahogy a szabad levegőre kerültem megéreztem a viharos szelet. Igazából pontosan illett a hangulatomhoz. Anyám már az ajtóban állt, mikor megéreztem egy esőcseppet a karomon. Aztán még egyet és még egyet. Lábaim lecövekeltek és úgy álltam ott mint valami bábú. Majd magam sem tudom miért széttártam karjaim és elkezdtem forogni. A szél csak fújt az eső pedig csak egyre jobban esett én pedig csak élveztem. Életemben először éreztem ezt.. A szabadságot.

Mary: Kat, gyere be, megfázol.

Én csak nevettem egyet majd csurom vizesen rontottam be a házba. Ahogy megálltam a lépcső előtt egy ilyedt mégis határozott gyönyörű kék szempárral találtam magam szemben. Jobban szemügyre vettem az idegent. Csinos arc, napszőke haj, dús száj, kék szemek amit egy hatalmas szemüveg takart. A ruhája csak egy rövid nadrág és egy haspóló volt. Fekete cipő virított a lábán és egy fonott karkötő a kezén amit meglengetve előttem kívánta jelezni, hogy elbambultam. A másik pillanatban már cipők kopogását hallottam a lépcső tetejéről. Azt hiszem egy tehéncsordára tudtam volna asszociálni, de mielőtt túlgondoltam volna a helyzetet inkább arrébb ugrottam. A fal mögül próbáltam felderíteni a zajforrást. Ekkor láttam meg egy 16 év körüli fiút. Californiába illő napbarnított bőr, sötétbarna göndör haj, fekete szemek, csőnadrág és bőrdzseki. A fal mögül kilépve, értetlenül fordultam az anyám felé.

Mary: Kat, ő itt a testvéred Beca.

Katy: Tessék? Van egy testvérem? És erről mikor akartatok szólni?

Beca: Ha rajtuk múlik soha.. -mosolygott pimaszul a lány.

Mary: Beca, te hallgass.

Beca: Hát jó. Mi most Conorral elmegyünk hozzájuk. Kat jössz? Addig is jobban megismerhetnénk egymást... Ha már testvérek vagyunk vagy mi a szösz.

Először az újonnan szerzett húgomra majd a barátjára néztem aki vakító fehér fogait villantva mosolygott mint a tejbetök.

Katy: Jólvan.. Végülis az nem árt ha megismerjük egymást.

Néhány pillanat elteltével már az ajtón kívül voltunk ahol a friss eső illatban kezdtünk sétálni Conorék otthona felé.

Conor ment elől és furcsa mozdulatokat téve a kezével ugrált. Egészen furcsa látványt nyújtott. Beca mellém szegődött és csak jártatta a száját leginkább értelmetlen dolgokról. De nekem valahogy csak Kevin járt a fejemben.

Nagyon elbambulhattam mert csak arra eszméltem fel, hogy iszonyatos zajt hallok. Talán gitár, dob és valami egészen elképesztő hang.

Egy nyitott garázs előtt álltunk ahonnan a hangok szűrődtek ki. Megláttam egy Conor korabeli fiút a dobnál, és egy kicsit idősebbet gitárral a kezében. És akkor megláttam őt... Ott állt mikrofonnal a kezében. Magas volt. Mind a két karja tele volt varrva. Nem volt teljesen kopasz de nem tudtam volna beletúrni a hajába. Orr pc, csőnadrág és fekete atléta. Olyan álompasi féle. Mikor megláttak minket, leálltak a zenével és kijöttek. A magas fiú lepacsizott Conorral majd megölelte Becát és odalépett hozzám.
-Engedd meg, hogy bemutatkozzak. Aaron vagyok.

Elővette a tipikus szívtipró mosolyát majd kezet csókolt amitől a szívem ki hagyott egy ütemet. Nem csak hihetetlenül helyes de még úriember is.

-Szia, Katy vagyok. Beca nővére.

Aaron: És hogy-hogy nem láttalak még errefelé? Mert ha már jártál volna itt akkor biztosan megakad a szemem egy ilyen csodán...

Pimaszul mosolygott ami teljesen elvette az eszem.

Ki sem léptem teljesen a börtönöm kapuján de a szerelem rögtön megtalál... Talán ő az igazi...