Bambam iszonyatosan unatkozott.
Egyszerűen folyamatosan, mintha elemileg unalmas lenne minden, ami körülvette. Az órák, amelyek olyan monotonitásban teltek, hogy szinte az összeset végigaludta; a szünetek, amikor ugyan Yugyeommal és Jacksonnal volt, de valahogy akkor sem találta kielégítőnek a helyzetet.
Mintha éhezett volna.
-Hé, Föld hívja Kunpimookot! - lökte oldalba Jackson nevetve, mire a fiatalabb zavartan pislogott barátaira.
-Lemaradtam valamiről?
-Éppen a matek szakos Mark Lee és az egyik bioszos lány előző szünetben történt drámáját taglaltam - felelte Jackson, nagyot sóhajtva.
-Elképesztő az a srác. Sokan azt pletykálják róla, hogy hackerkedik szabadidejében. Egyetemistáknak dolgozik legfőképp, persze ha a dolog igaz - Bambam szinte érezte, hogy Yugyeom keze megfeszül csípőjén, ahol eddig pihent.
-Pletykálni mindenkiről pletykálnak, Wang. Nem szabad mindent elhinni - mondta hűvösen.
-Jó, de csak ezek dobják fel a mindennapokat ezen a helyen - vont vállat az idősebbik, majd hirtelen az udvarra nyíló ajtó felé kapta a fejét.
-Youngjae! Hé, Jae! - integetett a búskomor fiú felé, aki kétes érzelmekkel indult meg feléjük.
-Sziasztok - mosolygott félénken, a hármasra nézve. -Hogy vagytok?
-Soha jobban. Végre hétvége lesz! - informálta őt Jackson.
-Tényleg, Bambam, akkor elmegyünk ma együtt vásárolni? - csapongott csillogó szemekkel, mint akiben elemet cseréltek.
-Huh? - a thai fiú értetlenül vonta össze a szemöldökét, s elfogta a rosszullét afelől, hogy elfelejtette az ígéretét.
-Megbeszéltük múlt héten. De ha nem érsz rá, majd elmegyek mással - húzta el a száját, s hiába próbált magabiztosnak tűnni, Kunpimook átlátott a szitán.Jacksonnak nem voltak más barátai.
-Végülis elmehetünk - mosolygott rá bátorítóan, majd hozzátette: -Így, mindannyian. Mit szóltok? - nézett körbe a társaság maradék két tagján, akik kevésbé tűntek lelkesnek.
-Na, jó lesz! Utána elmehetünk meginni valamit - sosem vallotta volna be, hogy ezt legfőképp maga miatt mondta, s nem azért, hogy bárkit is meggyőzzön.Pezsgésre vágyott. Sokra.
-Nekem tökéletes. De én most megyek, majd órák után találkozzunk a buszmegállóban! - Jackson forgószél módjára sietett el órára, s pár perccel később Youngjae is besétált az épületbe, mondván, hogy ha ő nem segít a laboránsnak, akkor az a nyanya megint sósavat fog önteni a desztilláltvizes flakonokba.
-Menjünk mi is - mondta Kunpimook, összekulcsolva ujjait Yugyeoméval.
-Várj - rántotta vissza magához a fiatalabbik, hogy egy akaratos csókot adjon neki. Igaz, csak pár másodpercig tartott, de Bambam már paradicsomvörösen tolta el magától.A Sors ismétli önmagát.
Ugyan következő hasonló csókuk már késő este, egy közeli bár egyik eldugott sarkában történt meg, ahhoz mégis kellően heves és intim volt, hogy Jacksonék fintorogva bújjanak koktélospoharaik mögé.
-Menjetek szobára - forgatta a szemét Youngjae, akinek szokatlanul megeredt a nyelve becsiccsentve.
-Én már kezdek hozzászokni - jegyezte meg Jackson, nevetve a helyzet abszurdságán. Sosem gondolta volna, hogy akárcsak így fog kikötni még csak hasonló helyen sem.
-Amúgy srácok - könyökölt az asztalra Bambam, alkoholrózsás arccal. -Szeretnétek igazán szórakozni? - kérdezte, majd azzal a lendülettel iskolatáskájába nyúlt, és kirántott belőle egy kis tasakot.
-Ez egész nap nálad volt?! - akadtak ki mind a hárman, de Yugyeom azért még hozzátette, hogy ugye tudja-e, mennyire imádja őt.Végre igazán pezsgett.
Egy kicsit túlságosan is.
Arra eszmélt (vagy nem), hogy Jacksonnal valami ősrégi BigBang számot üvöltözve táncoltak az asztalon, majd Youngjaevel filozofált a békák nemi életéről - aztán a sajátját élte Yugyeommal a férfimosdóban.
Aztán hányt. Sokat.
-Szerintem jobb lesz, ha hazaviszlek - támogatta őt barátja, aki még egész józan volt a helyzethez képest.
-De most jön a kedvenc dalom! - vinnyogott, agya pedig ezerrel pörgött a kobakjában.Tánc, buli, szex, szieszta, ivás.
-Erre lenne szüksége minden tinédzsernek! - kurjantott, elterülve az asztalon, ledöntve arról minden üres üveget.
-Neked pedig pihenésre lenne szükséged. Gyere, menjünk haza - karolta át őt Yugyeom, s most kivételesen nyugodtan odasimult hozzá. Jackson is, Youngjae is egyetértettek azzal, hogy még most ideje lenne mindenkinek hazavánszorognia, amíg meg tudják húzni a határt.
-Írjatok, ha hazaértetek, jó? - utasította Yugyeom a két fiút, akik már előre rettegtek a holnapi macskajaj gondolatától is.
-Rendben. Te meg vigyázz Bam-re - bólogatott Jackson.
-Jóéjt! - intett Youngjae, és elbotorkált a legközelebbi buszmegálló irányába.Őket most Bambam rántotta bele a szarba.
-Gratulálok, kicsim, tönkretetted a két legjobb barátodat - kuncogott Yugyeom, letéve az idősebbet az ágyára. Amaz csak tudatlanul gurulgatott össze-vissza, alkarját vakarászva, amin a fekete holló képe volt.
-Elmegyek lezuhanyozni, addig te öltözz át - hiába beszéltek hozzá, Bambam semmit nem fogott fel, agya borzalmasan zsibogott, s mintha az is úgy viszketett volna, mint a tetoválása.Pörgéspörgéspörgéspörgés.
A nagy impulzusvadászat ott ért véget, amikor Yugyeom szekrényében turkálva a saját fejére rántott egy fiókot.
A rém kiszabadult.
💉💉💉
Hey guys, bocsánat a sok kihagyás miatt, de annyira fáradt vagyok, hogy azt ti elképzelni sem tudjátok. Azért centrifugázott szarként is hoztam nektek itt valamit, remélem tetszett❤❤
YOU ARE READING
SARCASTIC ANGEL | yugbam
Fanfiction"Kim Yugyeom, te olyan rosszindulatú vagy, hogy még az óvodában is tumor volt a jeled!" Amelyben Kunpimook próbálja kihúzni újdonsült szarkasztikus angyalát a tinédzser-korból, miközben ő maga is nyakig benne van. #150 in Fanfiction