ค ੮૯ς੮őՐ ✓

-3-

Beértünk a házba és levetettem magamat a kanapéra.
-Tetszik az autó?- nézett rám, közben az elsősegély-dobozt kereste.
-Ühüm- terültem szét. - Megszoktam már a sok fekete kocsit, így jól esett egy kis változás. Plusz tudod mi a jó? - ültem fel
-Na mi? - hozta oda a dobozt
- Az, hogy nem kell azon aggódnom, hogy hátulra kelljen ülnöm. -néztem rá
-És miért rossz hátul ülni? - fogta meg a kezem, hogy bekötözze.
- Csöndes. Utálok egyedül lenni. Daniel az egyetlen sofőr, aki úgymond engedi, sőt kéri, hogy előrre üljek. - húztam el a számat
-Amikor kérdeztem, hogy milyen lányra is kell vigyáznom, azt mondták, hogy szeretsz egyedül lenni.
-Ja, de azt is ugy tudom elviselni, hogy zenet hallgatok és rajzolok vagy hangszeren játszok. Azt is akkor ha nyugalomra van szükségem.
-Milyen hangszerek? -Engedte vissza a kezem, mivel végzett már.
-Köszönöm- mosolyodtam el
- Hmm.. Olyan hangszerről még nem hallottam. Nehéz rajta játszani?- ült le mellém.
-Nem arra mondta, hülye- könyögöltem bele az oldalába
-Au! Tényleg harcias törpe vagy- fogta meg az oldalát
- NEM VAGYOK TÖRPE- pattantam fel- TI VAGYTOK TÚL MAGASAK- játszottam a sértődöttet. -A virágok lassabban nőlnek, mint a gyökerek- motyogtam az orrom alatt és elfordultam, hogy végkép ne hallja
-Igaz, hisz elég magas volt hozzád képest az a fiú, aki belédkötött- nyújtózkodott Sehun- Amugy hív valaki
-Tényleg. Köszi- nyúltam oda a jobb kezemmel- Au! - már megszoktam, hogy mindenhová a jobb kezemmel nyúlok
-Béna- nevetett
-Sh.. Elmondalak apának- komolyan, mint az ovisok, úgy viselkedünk
- Elintézem a kocsit- ajánlotta fel
-Hmm... Oke- feleltem
-A kis.. - nézett rám de nem folytatta mert látta, hogy felvettem a telefont.
-Szia! -köszöntem
-....
-Miért?
-.....
-És csak most tudtátok meg?
-.....
-Mi?!
-.....
-Ühüm
-.....
-Oké
-.....
-Szia
(Hívás vége)
- Aissh... Aigoo- sóhajtva döltem le a kanapéra
- Na miaz? -nevetett. Biztos viccesnek találja, hogy állandóan szenvedek
- Anyáéknak üzleti útra kellet menniük és egyedül leszünk.... Vagyis csak leszek- néztem rá- neked véget ér a munkaidőd , vagyis.. -a telefoncsörgés megszakította a mondandóma. Sehun felém fordította a telefonja kijelzőjét, amin az állt: Lee igazgató
(Sehun felvette és kihangosította)
-Jóestét Sehun- köszönt apa. Tisztán lehetett hallani a mély hangján a határozottságot.