-Jóestét Lee igazgató- köszönt vissza Sehun
-Mivel nem leszünk otthon és majdcsak a hét végén érünk haza, a nap 24 órájába vigyázni kéna JinAh-ra. Elvállalod? -szokásos apa; lényegre törő. Sehun önelégült mosolyt küldött felém, ezzel jelezve, hogy nem fogok tőle egy könnyen megszabadulni.Légyszi ne vállald el! Légyszi ne vállald el! Légyszi ne vállald el!
-Rendben, elvállalom- hangoztak el a szavak a szájából. Bazdmeg Sehun! Most már tényleg egy bébicsőszöm van. Mi vagyok én, egy 10 éves?
-Rendben, köszönöm. A kocsit megtalálod az udvaron. -utasította apa
-Ami azt illeti... Lenne egy olyan kérésem, hogy esetleg a saját kocsimmal fuvaroznám JinAh kisasszonyt- persze a formaiságnak itt is meg kell lenni. Amint meghallottam a "kisasszony" szót, megforgattam a szemem.
-Rendben, ahogy gondolod. Leírom majd JinAh napi rendjét. Még egyszer köszönöm. JinAh ott van melletted?
-Igen
- Jó a napi rendbe benn lesz, hogy holnap le kell neki fotoznia pár tervet meg makkettet. - Igen mivel apám egy építészeti cgnél van. Dél-Korea legnagyobb és legsikeresebb építészeti cégje.
-Rendben.
-Jó éjszakát.
-Viszont kívánom.
(Hívás vége)
-MIVAN?!! AISH-járkáltam körbe-körbe idegesen. Én? Vele? Egy házba? Kizárt dolog!!
-Hé! Nyugi már- nyugtatott Sehun
-Hu jó-vettem egy mély levegőt- Te lent alszol anyáék szobájába, én meg a sajátomba. Pont. Erről nem nyitok vitát
-Mondták már, hogy ilyenkor olyan vagy mint apád? Tiszta apja lánya- ezt most vegyem tőle bóknak?
-Még nem. Csak a kinézetemre mondták, hogy apja lánya. Na mindegy egy bébicsősznek nem magyarázkodok. Köszi mégegyszer, hogy megvédtél meg, hogy hazahoztál és még be is kötötted a kezem.
-Nem vagyok... - viszont már nem vártam meg, hogy válaszoljon, inkább felrohantam a szobámba. Ott egyből az erkély felé vettem az irányt, mivel épp kezdett lemenni a nap így elővettem a fényképezőgépemet és fotózni kezdtem.#Sehun szemszöge#
-Még nem. Csak a kinézetemre mondták, hogy apja lánya. Na mindegy egy bébicsősznek nem magyarázkodok. Köszi mégegyszer, hogy megvédtél meg, hogy hazahoztál és még be is kötötted a kezem. -hadarta gyorsan el.
-Nem vagyok...- viszont nem várta meg, hogy befejezzem egyből felrohant az emeletre, gondolom a szobájába. Pedig azt vártam volna, hogy megkérdezi azt az egész kávéházas esetet. Egyszerű a válasz. Igaz nem vagyok túl öreg csak 22 éves, de nem vagyok amatőr. Leültem a konyhaasztalhoz. Baszki marha nagy ez a ház. Komolyan 3 embernek minek ekkora ház?
Hirrtelen arra lettem figyelmes, hogy az asztalon rezeg a telefonom, JinAh anyukája volt.
-Jó estét! -köszöntem
-Szia, figyelj JinAh ott van melletted?
-Nincs, fent van a szobájába. Lehívjam?
-Nem, nem kell. Pont az a lényeg, hogy most ne legyen melletted mivel szeretnék neked mondani valamit.
-Hallgatom, asszonyom
- Nem én mondtam neked oke?
-Rendben
- JinAh kiskora óta fél a viharoktól. Nemtud aludni tőle. Ezért amikor vihar van este, akkor mindig vele alszok. Nemtudom, hogy mondta e, de utál egyedül lenni.
-Igen mondta, de 16 éves
-Igaz, de a kor nem számít
-Értem
- Mi is azt hittük, hogy kinövi, de nem így lett
- És hogyan jöttek rá, hogy nem nőtte ki, ha szabad megkérdeznem? Szól, hogy nem tud aludni?
-Nem, dehogy. Nem meri bevallani.
-Oo... Akkor hogy jöttek rá?
-14 éves kora óta játszik dobon.
-Dob?!
-Igen, azt választotta, de emellet tud zongorázni és hegedülni.
-Dehát az utóbbiaknak szöges ellentétje.
-Igen mi is tudjuk. És esténként, amikor vihar volt, szép nyugodt ütembe elkezdett a dobon játszani. Teljesen más oldalát mutatta meg a dobolásnak. Mi is azt hittük, hogy rocker lesz, de aztán, majdnem, hogy ugyan olyan szépeket ad elő, mint a hegedűvel és a zongorával.
-Értem..
-Fontos! Ha a 3 hangszer közül akár egyen is játszik neked, akkor bízik benned. Csak ezeket a dolgokat akartam elmondani.
-Öö.. Egy szóra még..
-Hallgatlak
- Ha esetleg ezen a pár napon este vihar lesz, akkor mit csináljak?
-Kérlek aludj vele
-Tessék?!
-Tudom, már így is sok, hogy azt kértük, hogy a nap 24 órájába legyél vele, főleg ez is túl halad a munkakörödön, de kérlek.
-Rendben, köszönöm, hogy elmondta ezet az információkat
-Kifizetjük,nyugi
-Az ráér, elősször biztonságosan érjenek haza.
-Jó éjszakát
-Viszont
YOU ARE READING
ค ੮૯ς੮őՐ ✓
FanfictionJinAh 16 éves és a Lee vállalat igazgatójának lánya. A viselkedése igencsak eltér, más igazgatók lányaitól. Ennek hatására az apja egy testőrt fogad fel, amit JinAh nagyon nem akar, mivel ugyan az a szabad lány szeretne lenni. Próbál túljárni az őr...