Haikyuu-s vicces képekből, szövegekből, és mindenből annyi akad angolul, mint égen a csillag, ugyanakkor meglepetten tapasztaltam, hogy magyarul szinte egy sincsen....Én pedig úgy döntöttem leszek az, aki ezt megváltoztatja!
Na, félretéve a szükség...
Csak mielőtt beleugrunk, közérdekű közlemény: Most főleg feladó-problémák lesznek, mivel hivatalosan is az lettem ^^
Na, lássunk neki, röpis problémák numero 5, még bőven van mit mondanom.
1. - Oké, lássuk az egyes forgást!
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
*a három feladó értetlenül pislog* - Akkor most...a feladó hátsó sorban van? - Aha. -...És aztán mi van? - Futtok. Gyorsan.
Avagy ez a poszt nagyjából 50 százalékban teleportálásról szól.
2. Amikor az edzőtől kikönyörgitek, hogy segítsen ugrózni, és ő vidáman megcsinálja nektek, ti meg összenéztek és ez a: Én még fel se tudom így dobni egy kézzel, hagyjál. Avagy a férfi edző átka az, hogy a fizikai adottságok eléggé offosak mikor bemutatásról van szó.
3. De nincs is szórakoztatóbb, mint nézni, hogy milyen vidáman összefightol a többi vele egykorú edzőpasassal mielőtt kezdtek. (Story time, múltkor a másik két edző mindenki telenfonjával, akiét a csarnokban találták, csináltak selfiet. Én speciel az öltözőben tartom, de azért minden előbb utóbb eljut a csoportba :D).
4. Alkartenisz. Az a játék, ahol barátságok dőlnek romba. Gyakorlatilag az a lényege, hogy egyetlen érintésed van, és csak alkarral teheted át a labdát. Magyarul: lapos labdák mindenütt, rövidek, neccek egymás hegyén-hátán... Ha ez van terítéken bemelegítésnek, akkor az összes zaj, ami kiszűrődik tőlünk, az masszív anyázás, artikulátlan sikítások, emberek fejhangon sikítják egymás nevét, és persze az elmaradhatatlan "De *edző neve*, ez nem ér!", vagy "Az benn volt!!"
5. Amikor nem elég, hogy rossz napod van és az istennek sem akar menni a játék, nem csak a saját játékod szúrod el a napra, mert ugyebár ki felel az összes támadásért? ... A feladó.
6. Amikor első soros játékos vagy, és elvileg nem is fogadsz, még így is tokától bokáig mindened le van horzsolva. Mondja már el nekem valaki, hogy ezt hogy csinálom.
7. Amikor te nagyon elhiszed, hogy eléred a második érintést, de végül mégse, és csak így: "Megvan, megvan megVA- SEGÍTS????"
8. Amikor a hét utolsó edzéséről úgy mész ki, hogy nem ment, akkor már mindenki tudja, hogy veled a következő napokban ne akarjanak programot szervezni. No hétvége. No délután. Mei most addig fog gyakorolni, ameddig van két lába.
9. Amikor passzolgattok a lelátón, és lent elmegy a felnőtt csapat. Aranyszabály: Labdát megfogni, nem próbálni menőzni nekik, mert van rá egy százszázalékos esély, hogy nem fog menni, és csak valami baromságot fogsz csinálni. (Szerencsére nem tapasztalat, mindig ha elmegy egy jobb csapat a tíz méteres körzetemben, szigorúan a biztos kosárérintéssel ügyködöm, esetleg a jó öreg Rolling Thunder, de még egyszer így is ütés-gyakorláskor majdnem fejbevágtam egy pasit).
10. Amikor a suliban röpiztek, és hiába szerválod végig a fél szettet, a csapatot fele abszolút nem hajlandó a labdába beleérni, bebukjátok, te meg tényleg senkit nem akarsz bántani, de abban a pillanatban készen állsz a szívbéli jó barátaidat is Honoluluig repíteni.
Ennyi lenne mára, remélem tetszett, most megyek röplabdaforgásokat tanulni, bye-bye! Mei~
