Több mint barátság

Ő

– Már megint hova a faszba ment Nathan?.– kérdezem, megpróbálva rájönni, hogy hova is mehetett ez a barom.

– Nem tudom haver– grimaszol Cameron– szerintem kielégíti a vágyait.– mondja komolynak tűnve, majd Harryvel egyetembe elkezdenek nevetni, mire én szemet forgatva tarkójára csapok.

– Hülyék vagytok.– rázom meg fejem nevetve, majd kortyolok egyet sörömből.

– Tudjuk.– mondják nevetve.

– Engem az érdekel, hogy hol a faszba van már Nate.– csattanok fel, majd sörömet letéve kezemből, útra indulok megkeresni őt.

– Anyucika védőüzzemódba.– kiabálja utánam Cameron vigyorogva, miközben annyira nevet ez az idióta, hogy majdnem kiesik a sör a kezéből.

Lemondóan legyintek egyet, majd középsőujjamat felemelve tovább megyek Nate keresésére. Sajnálom, de tényleg nem szeretem őt egyedül hagyni amikor részeg, ilyenkor hát hogy is mondjam... khm..rohadt furcsa lesz.Szóval nagyon de nagyon gyorsan meg kell találnom.

Ma van az utolsó előtti napunk itt a táborba, amit hála az égnek túléltünk. És ha ezt mondom, higyjétek is el. Az edző brutális ezdéseket tartott, örülök, hogy nem szakadtam szét, de komolyan.

Nagy nehezen kitudtunk könyörögni egy bulit a tiszteltetünkre, hisz azért az edző előtt olyanok voltunk, mint az angyalkák, szóval ez tök fair szerintem. Édesek és ártatlanok.

Ahogy mondtam, előtte.

– Nathan HOL VAGY?.– kiabálom, megpróbálva túlharsogni a zenét, kisebb nagyobb sikerrel.

– Nathan keresed haver?.– lök vállon Jace, kérdő tekintettel.

– Igen,  muszáj megtalálnom.

– Kint láttam a faház előtt.– int fejével a kijárat felé.

Kezemet felemelve intek neki köszönetképp, majd elindulok az ajtó felé.

Boldog Új évet