The Way To The Love [AU]

Írói utószó

Hát sziasztok, drágáim! ♥♥♥

Nagyon nehéz elkezdeni egy írói utószót, főleg úgy, hogy az író már annyira hozzászokott a szereplők drámai életének még egy kicsit megtekerésében, az írásba is beleszokott és abba is, hogy mindig agyaljon, mi is lesz a folytatás. De most nincs itt ennek az ideje. Most a lezárás része ez a mai "rész", ha lehet így nevezni. 

Hogy mit is kell lezárnom? A könyvet, utógondolatokat írni, kulisszatitkokat elárulni nektek, leírni az én érzéseimet a könyvről. Hát, akkor lássunk neki! 

A könyvet 2017.november 14-én tettem fel ide, Wattpadre és a mai napon (2018.december 26.) szeretném lezárni és befejezettnek tekinteni. 

Úgy érzem, nagyon hozzám nőtt az elmúlt 13 hónapban Becca és Adam szerelmének a története. Ez már a harmadik befejezett könyvem, de ez igazán az, ami az én kobakomból pattant ki, én formáltam a saját, általam kitalált karaktereket. Néha beleéltem magam írás közben Becca életébe. Hogy mennyi mindenen kellett keresztül mennie ahhoz, hogy végre boldog életet élhessen, és valahogy titeket is erre szeretnélek rávilágítani. Hogy mire is? Arra, hogy néha az embereknek meg kell járnia ahhoz a rosszabb dolgokat azért, hogy boldog lehessen. Az én életemben egy éve következett be ilyenféle változás és azóta a legboldogabb vagyok. Higgyétek el, megéri a sok-sok rossz néha azért, hogy utána hosszú ideig boldog legyél. Megéri a küzdés, a harc, mert utána tudjuk, hogy valami sokkal szebb, jobb és boldogabb dolog vár ránk az életben. Ez lett volna a könyv megírásának a célja, ami remélem, pár embernek leesett a könyv megírásának a célja, a történet tanulsága. Itt a jutalom éppen a szerelem volt, de ez a jó bármilyen formában felbukkanhat az ember életében, ha igazán küzdünk érte. ;) 

Tudjátok, az írók is valami hasonló szándékkal írják meg a könyveiket, akik mondjuk ki is adják. Hogy minden könyvben van egy tanulság, ami azután esik le, hogy elolvastuk azt és mondjuk utána elgondolkodunk utána, vajon a drága író/írónő miért írta így, ahogy. Erre igaz az a mondás, hogy minden könyv hozzánk tesz valamit. Hozzánk tesz például egy tanulságot, egy életre szóló leckét, egy olyan élményt, amit sosem felejtünk el vagy nem éppen egy szerelmet valamelyik szereplő felé. ♥ 

Most pedig következzenek azok a"kulisszatitkok", amik a könyv írása közben megfordultak a fejemben. 

1. Mikor kis Jackson megtámadta Beccáék cégét és Adam a szerelme elé ugrott a lövés elől, én akkor azt terveztem, hogy Adam meg fog halni, de nem volt szívem ehhez, így ő maradt. 

2. Első terveim között az is megfordult, hogy Alessandro karaktere lesz később, Adam halála után Becca férje és közös gyerekeik lesznek, de ezt is elvetettem. 

3. Az, hogy Becca szülei élnek, az a harmadik, negyedik fejezet között kezdett kialakulni a fejemben. Ha nincs ez a gondolat, lehet ők tényleg halottak maradnának, nem pedig visszatérnének. 

4. Scott és Scarlett karakterének a megírása tervben sem volt. Csak a kórházas résznél pattant ki a fejemből és elkezdtem őket szépen lassan leírni és ők is a szívemhez nőttek. 

5. Elképzeltem azt is, hogy az epilógusban mondjuk Becca és Angel viszik tovább a céget a tesóikkal, hogy visszaszerzik, de ez is csak egy újabb ötletnek bizonyult a fejemben. 

Más talán nem volt, de ezekkel azt hiszem, totál másfelé haladt volna a story. 

Hú, hát szerintem a  történet írása közben rengeteg érzelem kavargott bennem. Mindig izgultam, hogy tetsszen nektek az adott rész, hogy kapjak visszajelzéseket, de nem kellett sosem szomorúnak lennem, hiszen ha nem is olyan sokan, de olvastátok a történetet és mindig visszajeleztetek, ami óriási öröm volt/van/és lesz a szívemnek, KÖSZÖNÖM!!! ♥♥

Volt bennem düh is, amikor nem volt ihletem, amikor nem volt sem időm, sem energiám írni. Kavargott bennem félelem is, hogy ezt a könyvem nem fejezem be, hogy nem vagyok rá képes és törölnöm kell, de végül nem így lett. A történet írása közben elvesztettem egy közeli családtagomat, de úgy érzem, ezt az írás és a családom segített feldolgozni. ♥ A legutolsó és a legfontosabb pedig a szeretet és a boldogság érzése, amit sokszor éreztem, amikor olvastam a privát üzeneteiteket, a kommenteket, láttam a vote-okat és az értesítéseket a telefonomon, gépemen. ♥ 

Elképesztően köszönöm nektek azt a tizenhárom hónapnyi kitartást, türelmet, szavazatot, üzenetet, kommentet, szeretetet, boldogságot, amit adtatok nekem és a könyvemnek. Elképesztőek vagytok, komolyan! ♥♥ Miattatok megérte végigírni, megérte várni a reakciókat, megérte befejezni Adam és Becca történetét! ♥ 

Köszönök mindenkinek mindent, de komolyan! ♥♥♥ 

Mindenkinek kívánom, hogy még a mai napon élvezze a karácsony adta pihenést, családi összegyűlést, ebédet és a szeretetet! ♥♥

Tehát: The Way To The Love[AU] befejezetté nyilvánítva 2018.december 26-án! ♥ 

Köszönöm, hogy velem tartottatok, nemsokára jelentkezem a legújabb könyvem borítójával és tartalmával. ♥♥♥♥♥

All the love:

cseni9_malik