Mártonffy Léda vagyok, szeptember óta, végzős gimnazista. Természetesen nagyon menőnek érzem magam ettől, bár az igazat megvallva semmi különleges nincs benne, csak a státusz. Amúgy inkább frusztrál a dolog legbelül. Végzős! Ugyan mit fogok csinálni gimi után?!
Anyukám folyton azzal nyaggat, hogy ha ilyen céltalan maradok, csikkszedő lesz belőlem. Kössz muter!
Sok dolog érdekel, de egyik sem annyira, hogy évekig csináljam. Nem is szeretek a jövőre gondolni mostanában. Inkább a mának élek és próbálok megélni minden pillanatot.Budapest a szülővárosom. Mindig is a szívemcsücske volt. Szeretek itt élni, hiszen ez a város sosem alszik, mindig lehet programot találni. Ez a város ódon és modern egyszerre, ezért is különleges, hiszen minden részlete gyönyörű a mag módján. Sűrűn kapom magam azon, hogy elbambulva nézek egy régi épületet, minden részletére külön rácsodálkozva, amit ha a barátaim észreveszik hát mondanom se kell jól kiröhögnek. De ennek ellenére a barátaim egytől-egyig jóarcok, imádunk együtt bulizni, kirándulni, főzni, filmezni és még csomó mást is. Ovi óta barátok vagyunk, tehát ismerjük már egymást elég jól.
Szabadidőmben, ha egyedül vagyok, sokat olvasok, eljárok táncolni, biciklizni és futni. Fontos számomra a sport és az, hogy hasznosan töltsem el az üres óráimatA szüleim haladó szellemiséggel rendelkeznek, bár aggasztja őket az, hogy nincsen célom az életben, csak tengek- lengek. Anya egy multinál HR-esként dolgozik, apa pedig állatorvos. Gyerekkori szerelem övék és a mai napig imádják egymást. Örülök, hogy ilyen szerencsés vagyok, hogy a szüleim együtt vannak és békében, szeretetben élnek egymással. Jó példa áll előttem az tuti.
Jómagam már nem állok ilyen jól párkapcsolati téren... Nem volt még barátom. Persze voltam már szerelemes kismilliószor, de sosem jött össze. Szeretnék egy olyan fiút, aki értelmes, jóképű, megbecsül és szeret és önmagam lehetek, ha vele vagyok. Tudom sok az elvárás, de épp ezért nem is volt még barátom, mert nem adtam alább. Elvégre még fiatal vagyok, ráérek keresgélni. Nem fogom beérni a korombeli sok idiótával, akiknek sokkal fontosabbak az autók, meg az xbox. Türelmesen várok, arra az egyre...
YOU ARE READING
Vakrepülés
Fanfiction"Vad szirttetőn mi ketten Állunk árván, meredten, Állunk összetapadtan, Nincs jajunk, könnyünk, szavunk: Egy ingás és zuhanunk. " /Ady Endre- Vad szirttetőn állunk/ - Te is érzed. Tudom, hogy így van...- suttogta Kund - Persze, hogy érzem...- fe...