"Vad szirttetőn mi ketten
Állunk árván, meredten,
Állunk összetapadtan,
Nincs jajunk, könnyünk, szavunk:
Egy ingás és zuhanunk. "
/Ady Endre- Vad szirttetőn állunk/
- Te is érzed. Tudom, hogy így van...- suttogta Kund
- Persze, hogy érzem...- fe...
Az a három tapló az utamat állta, így esélyem sem volt Léda után menni. - Engedjetek már! - ordítottam rájuk, erre ők csak némán rázták a fejüket. Át akartam vágni kettő között, de visszalöktek
- Hagyd békén! - mordult rám hirtelen az egyik - De Ő az ÉN barátnőm, seggfejkéim! - kiabáltam - Nem úgy tűnik, hogy annyira látni akarna. - röhögött az egyik magas - Semmi közötök nincs hozzá! - kiabáltam totál önkívületben - De, mert Léda a barátunk. Te, pedig sztárocskám....- mért végig az a srác, akivel felesezett Léda, amikor megérkeztem- nem becsülöd meg eléggé, ezt a lányt. - mondta feszülten és a mellkasomnál fogva hátra lökött - Takarodj már! Tudod kit lökdöss!- löktem vissza- És igenis megbecsülöm és szeretem őt. De amúgy is te ki a franc vagy, hogy beleszólj abba, hogy mi van köztem és közte?! - Wickenburg Márton vagyok, ha annyira kíváncsi vagy sztárocskám.- mondta ki hatalmas beképzeltséggel a saját nevét a srác- Pattanj le Lédáról! Utoljára figyelmeztetlek.- mondta erőszakosan Hé! Várjunk csak! Ez a pali Lédát akarja!!! - Baszódj meg! - ordítottam és nekimentem Ennek viszont csak az lett az eredménye, hogy miután behúztam neki egyet, ő azonnal vissza is ütött, majd sarkon fordultak és a vérző orrom előtt csukták be az ajtót
"Na jó ennek nincs semmi értelme, inkább holnap átmegyek Lédához és elmagyarázok neki mindent. Remélem meghallgat..."
Fogtam magam és hazaindultam a lakásomba, bízva abban, hogy Nimródot egyedül találom. Egy kis lelki támogatás nagyon jól esett volna...
- Léda szemszöge -
Miután Kundit ott hagytam az utcán, nem sokkal a srácok is visszajöttek. - Mit csináltatok?- kérdeztem kicsit gyanakodva - Beszélgettünk.- nevetett Marci és Henrik Elhessegettem a negatív gondolataimat és tovább ittam a srácokkal
Éjfél előtt kicsivel, mattrészegen indultam haza, mivel már éjfél is elmúlt és a szüleim amúgy is tudtam, hogy ledobják az ékszíjat a piálás miatt, nem akartam hogy még a hajnali hazavánszorgás című előadást is meghallgassam tőlük.
Mivel a kábulatig részeg Hannát, Henrik már hazakísérte taxival, így egyedül indultam útnak. Amikor egyercsak - Hééé!- kiáltott utánam valaki Megfordultam és Marci futott vigyorogva felém - Hazakísérlek. Nehogy valami történjen veled.- mosolygott rám és zsebredugott kezekkel lépdelt mellettem tovább - Oké- rántottam meg a válam- Kössz!- mosolyogtam vissza
Mindenféléről beszélgettünk a hazafele vezető 10 perces gyaloglás alatt. Főleg suliról. Marci is mérnök akar lenni. Viszont ő járműmérnök. Az érdeklődésünk tehát sok téren egyezett.
A házunk elé értünk - Köszi a kíséretet.- vigyorogtam - Alap.- kacsintott majd legnagyobb meglepetésemre, egy kézzel, sután megölelt- Jó éjt!- mondta halkan majd elengedett - Neked is.- mosolyogtam zavartan Integettünk majd felmentem a lakásba
"Oké, ez fura volt! Biztos Marci nagyon részeg vagy valami..."
Csendben a szobámba lopakodtam, átvettem a pizsim, kisunnyogtam fogatmosni és lefeküdtem aludni.
Reggel iszonyat szar volt korán kelni, de így jár aki hét közben iszik... ejnye!
Kundi azóta nem keresett. Jobb is ! Még mindig nagyon haragudtam rá...
A suli gyorsan és uncsin telt. Marci pedig egész nap nagyon közvetlen és kedves volt. Pont erre volt szükségem, egy normális, őszinte fiú támogatására. Bírtam Marcit, de persze csak mint barátot!
Suli után hazamentem és szomorkodtam a szobámban, netflixet bámulva. Szar kedvem volt és össze voltam zavarodva...
Délután három körül csengettek. Mivel nem tudtam ki lehet az, így kimentem és a kukucskálón kinéztem: Kundi állt ott karikás szemekkel, meggyötört arccal - Engedj be, kérlek!- könyörgött Nagyot sóhajtottam és kinyitottam előtte az ajtót - Szia.- köszönt halkan és belépett a lakásba - Szia.- köszöntem vissza közönyt színlelve - Figyelj az egész egy rohadt nagy félreértés. Akivel láttál, az Petra, Alex barátnője. És csak elkísért választani- mondta majd előhúzott a kabátja belsőzsebéből egy hosszúkás dobozt és átadta- .....neked. A karácsonyi ajándékod lett volna. Szóval boldog karácsonyt, így 5 nappal előre!- mondta őszintén mosolyogva Elvettem tőle és lassan levettem a fedelét. A doboz egy káprázatos, kulcs medálos, fehér arany láncot rejtett. A szám is tátva maradt. - Már értem....- motyogtam és rettentő szégyenérzet kerített hatalmába. Hogy lehettem ekkora hülye?!- Úristen! Annyira sajnálom, hogy kételkedtem benned, puding!- sírtam- Bocsáss meg! - Nincs baj, bébi! Megértem, hogy miután hazudtam,megláttál egy idegen lánnyal. Érthető, hogy kiakadtál. Megbocsátok.- mosolyogtt Kundi és magához ölelt majd lágyan megcsókolt. - Köszönöm! És a nyakláncot is. Gyönyörű! Feltennéd?- kérdeztem tőle remegő hangon - Persze, bébi!- mosolygott és feltette a nyakamba - Szeretlek!- mondtam halkan - Szeretlek, gyönyörű Lédám!- mondta szenvedélyesen, mélyen a szemembe nézve
Hálámat egy heves csókkal próbáltam kifejezni, amit Kundi jóleső nyögéssel jutalmazott. Belemarkolt a fenekembe majd elvált ajkaimtól és menyasszony stílusban ölébe kapott. Meg sem állt velem az ágyig, ahonnan, egy frenetikus békülős-szex okán, a fél szomszédság hallhatta nyögdécselésemet, sikítozásomat és Kundi állatias, vad hangját. Rég nem voltunk ennyire vadak egymással, de rohadt jól esett!
Hello!😊 Újra szent a béke. 💕Mi a véleményetek? Mi fog történni?🤷🏻♀️🤔 Peace✌🏻
Ja egyébként kb így képzelem el Marcit
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
