Vakrepülés

II. évad- 2.rész - "Adj időt magadnak!"

Olyan gyorsan elszaladt az a néhány nap, amit síeléssel töltöttünk Ausztriában és imádtam minden percét. Örültem, hogy Hanna eljött velünk és hogy a szülei belegyeztek.

Vasárnap este netflixeztem és hosszú ideje először végre nem Kundin agyaltam. Nehéz volt nélküle, és a síelés alatt is rengeteget gondoltam rá... Iszonyatos volt megbarátkozni a gondolattal, hogy többet nem csókolhatom meg, nem bújhatok hozzá, nem érezhetem forró érintését és nem suttog édes szavakat a fülembe. Fájt a hiánya, de tudtam, hogy a féltékenysége már így is rettenetes szintet ért el, így nem matadhattam vele...

Két sorozatrész között felléptem instára és láttam, hogy Kundi még néhány órával korábban kitett egy idézetes képet

Ez pedig a kép alatt volt olvasható:
Nélküled nincs értelme semminek😞💔

#nagyonhiányzol #tevagya #sajnálom #nélküledüresminden #szeretlek

A szívem összefacsarodott, de nem reagáltam a posztra semmit. Belájkolni gáz lett volna, kommentelni meg azért nem akartam, mert így is sokan a halálomat kívánták a kommentszekcióban, nem akartam még nagyobb bajt keverni.

Bezártam az alkalmazást és pont amikor letettem volna a telót jelzett a messenger, hogy Marci üzent nekem.
Marci😎: Na csá kicsi Léda🙋🏼‍♂️ mizu? nem törted el semmit a nagy síelésekben?😬⛷

Én: hali. 🙋🏻‍♀️🙂Ahh dehogy! 😇Bajnok lettem.... az egyszemélyes kategóriámban...ahol csak én indultam.😎🤣⛷

Marci😎: helyes. Snowattackon úgyis lealázunk Henrikkel🤔🤣😬

Én: meg a nagy francokat, ti kis csírák! 😅🤣

Marci😎: na ezért még elkaplak, te nőszemély!😉 amúgy kell a lecke?

Én: Chhh. 🤣 hát ja. 😵Pótolnom kéne. Bleee🤮

Marci😎: nem maradtatok amúgy le sok mindenről. Mindj beszkennelem a füzeteim meg leírom az oldalszámokat. Holnap reggel kávé?🙂

Én: Köszikeeee☺️🙋🏻‍♀️😎 lehet róla szó😊👸🏻

Marci😎: kirááály😊 na akkor küldöm mindj pill

Én: oksamoksa

Örültem, hogy Marci ilyen jóarc volt és, hogy eszébejutott, hogy pótolnom kell.
Miután megkaptam a pótolni valót, neki is fogtam és este 9-re végeztem is. Igazi stréber voltam...

Este sokat forgolódtam és nehezen tudtam elaludni.
Másnap zombi voltam és olyan csiga lassan készültem el, hogy majdnem lekéstem a buszt. Magassarkú csizmában és kisszoknyában nem is volt egyszerű feladat elcsípni a buszt, de sikerült, amiért egy képzeletbeli önpacsival jutalmaztam magamat.

A suliba érve Hanna várt vigyorogva, Henrik és Marci a kezében két kávéspohárral
- Jó reggelt lúzerek!- köszöntem röhögve a saját, hatalmas poénomon
- Bazmeg!- kacagott Hannus
- Csá!- intett álmosan Henrik miközben Hannának magyarázta a fizikát
- Na hello.- mosolyodott el Marci és a kezembe nyomta az egyik kávét
- Köszi.- feleltem hálásan mosolyogva és jóízűen belekortyoltam a kávémba- Életmentő vagy!- vigyorogtam elégedetten
- Egészségedre, kicsi Léda!- kacsintott
- Menjünk el pisilniii!- vinnyogott Hannus és elrángatott
- Hallod, ha a kávém kiborul, eskü megfejellek!- mordultam fel
- Jó na! Bocsesz, csak mindjárt behugyozok..- sipított Hanna
Elkísértem a wchez majd a teremhez vezető úton Hanna törte meg a csendet
- Hogy vagy?- kérdezte óvatosan
- Sehogy és mindenhogy...- sóhajtottam
- Oh, Nyusziii!- állt meg Hanna és megölelt- Idővel jobb lesz. Adj időt magadnak!- ölelt meg újra- Lépj tovább! Annyi srác dobná el az agyát, ha tudomást vennél róluk. Nem csak Kundi létezik. Pasizz, randizz, élvezd az életet! Ne visszafele nézz, hanem előre.- mondta ki egyenesen
- Hiányzik, de tudom, hogy ez volt a helyes döntés...- mondtam- Igazad van. Azon leszek!- mosolyogtam rá hálásan

Ekkor megszólalt a csengő, félbeszakítva a beszélgetésünket, és elindultunk órára.

Gondjaimat félretéve próbáltam odafigyelni a töri tanárra, de nem sok minden ragadt meg a fejemben a tananyagból...
Épp a füzetem szélét díszítgettem valami nonfiguratív leveles motívummal, amikor a mögöttem ülő Robi megkocogtatta a vállamat és amikor hátra fordultam szó nélkül a kezembe nyomott egy papírgalacsint.
Csodálkozva vettem át tőle és a pad alatt elolvastam
Órák után elmegyünk a srácokkal mekibe. Csatlakozol? :)
Marci

Meglepetésként ért, de örültem neki, addig se otthon ültem, a negatív gondolataimmal
Választ írtam a papírra, majd összegyűrtem és hátra adtam Robinak.
Benne vagyok! :)

Néhány perc múlva ki is csengettek így fogtam a cuccom és Hannát megvárva kimentem a teremből. Hátra néztem valami oknál fogva és Marci állt szorosan mögöttem
Elvigyorodott, én is majd előre fordultam
Ekkor a fülemhez hajolva, hallottam meg suttogó hangját
- Ma különösen csinos vagy!- suttogta
Erre a fejem tetejéig elpirultam, majd hátrafordultam és megláttam, hogy Marci szintén elvörösödött de nem jött utánam, hanem a haverjaival ment a folyosón, a másik irányba...

Hali!🙋🏻‍♀️
Itt a folytatás. 😉 Vélemény? Mi fog történni?🤷🏻‍♀️🤔
Peace✌🏻