Vakrepülés

15. A vacsora

Anya ajándéka végül egy hatalmas vörösrózsa csokor lett, amit apa előrendelt, valamint egy piszok drága karóra, amit már anya régóta szeretett volna.

Miután befejeztük a shoppingot apával hazaindultunk. Otthonról felhívta a kedvenc éttermünket, és foglalt asztalt 4 főre, vacsira.Anyának is szólt, hogy úgy készüljön, hogy este csinibe kell vágnia magát. Anya nagyon izgatott lett, hogy egyszem kislánya végre bepasizott.

Kundit 7-re hívtam és reménykedtem, hogy pontosan érkezik, mert anya kényes a késésre...
7 előtt 10 perccel egy fekete mini ruhában, tűsarkú cipőben feszítettem, hullámokban leomló hajjal.
- Szép vagy prücsök.- simította meg anya a vállamat
- Köszi!- mosolyogtam
Csengettek. Tehát megérkezett Kundi. Ránéztem az órára 18.59. "Ügyes fiú" kuncogtam magamban
Mindhárman az ajtóhoz mentünk, apa kinyitotta.
- Jó estét! - köszönt illedelmesen Kundi fekete nadrágban, egy kék ingben és laza zakóban. Furcsa volt őt ennyire kicsípve látni
- Jó estét! - köszöntek a szüleim
- Filep Kund vagyok, és ezt önnek hoztam. - fordult anyához egy szép csokor virággal
Wow, de cukiii

- Oh, köszönöm! - mondta anya csodálattal a hangjában- Igen. emlékszem rád az egyik áruház előtt már találkoztunk.- mondta anya kedvesen

- Igen. - mosolygott bátortalanul Kundi- Ezt pedig önnek hoztam, uram.- nyújtott át egy üveg bort apának.
- Köszönöm. - vette át apa- Kerülj beljebb- invitálta
- Köszönöm! -biccentett apáék felé- Szia! - csillant fel a szeme,amikor rám nézett és adott egy puszit a számra- Annyira gyönyörű vagy! - mondta halkan Kundi, erre elvörösödtem és megköszöntem

- Indulhatunk? Negyed 8-ra van foglalásunk. - szólalt meg apa, erre mind helyeseltünk, így kimentünk az autóba. Anyáék nyilván előre ültek, mi pedig hátra Kundival. Megfogta a kezem és hüvelykujjával cirógatta a kézfejemet, erre én bátorítóan megszorítottam azt, ezzel is üzenve, hogy ne aggódjon, minden oké lesz.

19.12-kor parkoltunk le az étterem előtt, kiszálltunk az autóból és besétáltunk az étterembe. A pincér az asztalunkhoz vezetett minket. Kundi megelőzött, de csak azért, hogy lesegítse a kabátom és kihúzza nekem a széket. Apáékon láttam, hogy tetszett nekik, hogy Kundi ilyen előzékeny. Egy jó pont náluk Kundi javára.

Leadtuk a rendelésünket és beszélgetni kezdtünk.

-Szóval mit lehet tudni rólad kedves Kund? - tette fel a kérdést anya

Erre Kundi megköszörülte a torkát és belekezdett a mondókájába

- 22 éves vagyok, Erdélyből, Kolozsvárról származom, a családom ott él. Egyetemet végeztem média szakon, és jelenleg egy duó, a USNK, részeként tevékenykedek, rappelünk. Éppen egy új lemezt veszünk fel, valamint elég sok koncertünk is van. Hobbim a kosárlabda és a dalszövegírás.

- Értem. Mik a terveid a jövőre? - vágott bele apa a közepébe

- Öhm, elég sok van. Nyilván szeretném még inkább felfelé íveltetni a karrieremet. De néhány év múlva szeretnék háttér munkálatokra szorítkozni és inkább producerként tevékenykedni. Nem akarom sokáig ezt a pörgős életet folytatni.- magyarázta Kundi

- Hmm ez érett gondolkodásra vall...- állapította meg apa- Mik a szándékaid a lányommal?- fektette állát, az asztalon összekulcsolt kezeire
- Apa! - kiáltottam fel megbotránkozva. Hogy lehet ilyen diktátor?! Jó ég! Így beledobni a mély vízbe szegényt....
- Komoly szándékaim vannak a lányával. -felelt Kundi, hangjában komolyság és határozottság csengett- Nagyon fontos számomra, sokat jelent nekem és mióta megismertem, nem is tudnám nélküle elképzelni az életem. - felelte Kundi

Majdnem elolvadtam, de az államon tapostam a meglepettségtől, és ahogy láttam anya is dobott egy hátast. Apa is elégedettnek tűnt.

-Rendben fiam. Engem nem érdekel, hogy honnan jöttél, mivel foglalkozol. Amíg megbecsülöd és tiszteled a lányomat, addig mindig szeretettel látunk a családunkban és az otthonunkban, de ha bántani mered bárhogyan, nem állok jót magamért!- mondta apa ellentmondást nem tűrően

- Ezzel tisztában vagyok és köszönöm a bizalmat.-mondta Kundi mosolyogva

Apa erre felállt,kezet nyújtott, Kundi ugyanígy tett és kezet ráztak.
- Üdv a családban Kund!- mondta apa kis mosollyal

Az asztal alatt megfogtam Kundi kezét és megszorítottam, ránéztem és nem tudtam levakarni az arcomról a vigyort. Annyira boldog voltam, hogy elfogadták a szüleim azt a férfit, akit teljes szívemből szeretek. Kundi visszamosolygott rám és kacsintott egyet.

A vacsora hátralévő része vidáman telt. Rengeteg dologról beszéltünk és jól éreztük magunkat.

Kaja után hazaindultunk,de Kundit kitettük a lakása előtt.

Kiszálltam vele az autóból.
- Remekül éreztem magam, puding! - bújtam hozzá

- Én is, édes! -suttogta a fülembe, majd a hajamba puszilt- Veled fogok ma éjjel álmodni.- mondta aranyosan Kundi, majd elhúzódtunk egymástól és lágyan megcsókoltuk egymást. Annak tudatában, hogy szüleim bámulnak minket, hamar abbahagytuk a csókunkat. Kundi végig simította hüvelykujjával az alsó ajkamat, ránézett majd a szemembe, s megszólalt

- Te vagy a mindenem, a legjobb dolog ami történt velem. Az én földre szállt angyalom. - lehelte, s egy puszit nyomott a homlokomra- Szép álmokat, gyönyörű Lédám!- mondta és még egyszer megölelt és belepuszilt a hajamba majd éreztem, hogy mélyen magába szívja az illatomat
- Jó éjt, puding. - adtam egy puszit a nyakára, erre láttam, hogy finoman megremegett és szinte lángolt a szeme ahogyan rám nézett. Finoman megcsókolta a kézfejemet és elköszöntünk egymástól
Beültem az autóba és anya rögtön megszólalt
- Milyen aranyos fiú, ez a Kund! -mondta kedvesen anya

- Igen, az... - mosolyodtam el és közben integettem neki az autóból, ahogyan elhajtottunk- Egy valódi álom. - suttogtam mosolyogva

Nos, itt a folytatás. Elég hosszúra sikerült a rész, de Kundi túlesett a szülői jóváhagyáson. Mit gondoltok? Tetszik a sztori alakulása?
Peace✌🏻