Vakrepülés

II.évad - 24.rész- Fényszórók

- Na készen vagy már bébi?- kérdezte Kundi miközben a telefonját nyomkodta, türelmesen, rám várakozva a nappaliban
- Mindjárt! Pillanatok kérdése... - feleltem, és gyorsan bedugtam a hajvasalómat
- 15 perce is ezt mondtad manókám....- nevetett Kundi.
 Kikukkantottam a fürdőből és a szerelmem gyönyörű szemeit láttam meg, ahogyan engem bámul. Kacsintott, majd puszit küldött
Felkacagtam önfeledten és visszabújtam a fürdőszobába embert faragni magamból

Miután elkészültem, gyorsan ittam egy pohár üccsit , meg ettem egy szelet müzlit, vacsi gyanánt. " Majd mekizünk a buli után...." gondoltam magamban és máris összefutott a nyál a számban
- Siessünk, hogy elérjük a villamost! Nem akarok sokáig ácsorogni a megállóban.- sürgettem Kundit
- Ne menjünk villamossal. Különben is kétszer kellene átszállni. Kösz, nem. Azért van kocsim, hogy az ilyen szitukat kényelmesebben oldhassuk meg. - vont vállat Kundi és pörgetni kezdte a slusszkulcsot a mutatóujja körül- Vezetek, így hamarabb megjárjuk.
- De akkor te nem ihatsz alkoholt. - mondtam neki
- Tudom. Nem baj. Nem is akartam. Jó ez így. - mosolyodott el aranyosan és magához húzott. Belepuszilt a hajamba és a homlokát az enyémnek döntötte. 
- Szeretlek. Mindennél jobban. - suttogta
- Szeretlek, még annál is jobban. - pirultam el
- Az nem létezik, mert nálam jobban senki nem tud szeretni senkit. Fizikai képtelenség! - nevetett
Vele nevettem én is
- Na gyere, hercegnőm! Induláááás. - fogta meg a kezem és leindultunk az autóhoz

- Hova is kell pontosan menni?- kérdezte Kundi már az autójában ülve - Beírom GPS-be és így a legrövidebb úton tudunk menni remélhetőleg.
Lediktáltam a címet és elindultunk

A város egyik külső kerületében volt a party, s már félúton jártunk. A forgalom nagyon durva volt. Rengeteg autó volt az úton, s egyik jobban sietett meg dudált, mint a másik. Mintha az előrébb juttatná őket... 
- Alig várom, hogy melletted ébredhessek minden reggel. - tört ki belőlem út közben
Kundi felkuncogott és szeretetteljesen rám mosolygott, majd visszafordította tekintetét az útra
- Én is szerelmem. Nagyon boldogok leszünk a mi kis lakásunkban. - mondta vidáman
- Tessék? -kérdeztem meglepetten
- Tegnap megnéztem egy lakást a 6. kerületben. Nem nagy, egy kis galériás lakás, de kettőnknek tökéletes. Ahogy beléptem már el is képzeltem magunkat, ahogy együtt főzünk a kis konyhában, ahogy összebújva filmezünk a kanapén, vagy ahogy kikefélem a lelket is belőled azon a hatalmas ágyon..... - sötét, vágyakozó tekintettel felém nézett. Ösztönösen összeszorítottam a combjaimat és a fejem tetejéig elvörösödtem
- Alig várom, hogy ott legyünk. - suttogtam zihálva
Kundi rám kacsintott, majd gyorsan visszafordult az út felé
Szívmelengető érzés volt tudni, hogy Kundi ennyire előre tervezett velem.
- Szóval akkor csak ketten lakunk majd ott? - kérdeztem izgatottan
- Persze. Normális párként, minden hülyeségtől távol.- bólintott - Megérdemeljük, hidd el. 
- Már úgy várom! - sikkantottam fel boldogan
Kundi felnevetett majd felsóhajtott - Imádlak, drága Lédám! 
- Én is téged puding! - simítottam meg a combját
Megálltunk egy kereszteződésnél és a lámpa azt mutatta, hogy még 38 másodpercet kell várnunk, míg zöldre vált a lámpa. Valami tingli-tangli zene ment a rádióban de jókedvűen fütyörésztünk rá és egymás kezét fogva lötyögtünk a ritmusra.

Viszont hirtelen fékcsikorgásra lettem figyelmes, ijedten megszorítottam Kundi kezét, majd fényszórók erős fénye vakított el. Olyan gyorsan történt minden, hogy már csak akkor fogtam fel mi is történik, mikor szemből belénk csapódott, egy hatalmas sebességgel közeledő autó.

Na sziasztok!😘
Ajjajj! Vajon mi fog történni?🤷‍♀️😢
Köszönöm a sok megtekintést és voteot! Királyak vagytok!💕
Nektek köszönhetően túllépte a sztori a 15 000 megtekintést. Köszönöm!❤
Peace✌