Vakrepülés

19. "... hirtelen mozdulni sem tudtam."

Hétfőn nagyon jól ébredtem, 6.30-kor. Az első ébresztőre kikeltem az ágyból, nem is kellett szundit nyomni. Büszke is voltam magamra.

Megmostam az arcom, sminkeltem, megfésülködtem. Aztán ettem két pirítós vajjal, mellé forrócsokit ittam.
Fogat mostam, bepakoltam a Vans hátizsákomba a sulis cuccom, aztán fogtam a bérletem és kisétáltam a buszhoz.

A buszon egy-két lány láttam, hogy összesúgott, amikor megláttak engem. Mások furcsán méregettek. Kellett néhány perc mire felfogtam, hogy valószínűleg Kundi posztjáról ismertek fel. Tudatosítottam magamban, hogy ehhez hozzá kell szoknom...

Miután beértem a suliba a portánál találkoztam  Hannával
- Na jó reggelt, barátosném! - ölelt meg Hanna- Nagyon cuki ez a Kund gyerek!- mondta vigyorogva, erre láttam, hogy három lány a folyosón felkapja a fejét és bámulni kezd minket- Milyen ari már, hogy így kiállt melletted!! Betojok!- ugrándozott
- Igen, nagyon! Bár engem is meglepett. Nem szólt előre erről, hogy ki fogja tenni, de nagyon boldoggá tett vele.- mosolyogtam
- Na és az a kéééép!- tette színpadiasan a homlokához a tenyere tetejét, mint aki el akar ájulni- Irtó édiiii- tapsikolt- Gratula barinőm!- ölelt meg Hanna
- Köszi!- öleltem vissza- Na és mi van Danival?- érdeklődtem
- Minden fain!- libbentette a válla mögé a haját- Hétvégén állatkertben voltunk és simiztem nyuszikat is! Tök szupi volt!- ugrándozott
- Naaa, de jó!- lelkesedtem én is- Ahh de nincs kedvem az irodalomhoz! Mármint szeretem tudod, de a felelés.... agyrém!- vakartam meg a fejem
- Jah, bleee- értett egyet Hanna- Én nem is tanultam.- vont vállat lazán
- Amilyen mákod szokott lenni, 100 hogy nem te felelsz.- legyintettem
- Erre születni kell, szivem!- húzta ki magát vigyorogva
- Chh- nevettem el magam

A terem elé értünk, ahol az osztályból néhányan már várakoztak. Az osztály hisztis picsája, Dalma, amikor meglátott azonnal megszólalt
- Jajj! Itt van már a celebkisasszony! Most nagyra vagy magaddal, ugye? - jött közelebb- Azt hiszed, hogy most te lettél itt a menő?!- köpött egyet a földre. Mekkora egy bunkó...-Attól, hogy a pasid híres, te még ugyanúgy egy kis senki vagy!- mondta meglepően indulatosan
- Nem gondolok semmi ilyesmit.- feleltem egyszerűen. Nem akartam belemenni egy ilyen értelmetlen vitába egy ilyen idiótával...
Erre Dalma elkapta a fejét sértődötten. Gondolom arra számított, hogy visszavágok, de így leromboltam a tervét. Pacsi magamnak!

- Jujj. Olyan édesek vagytok Kundival! Milyen? Kedves? Romantikus? Vagy flegma? - jött oda Erika, az egyik osztálytársam
- Figyelj, bocsi de ez a magánügyünk...- válaszoltam
- Ne már! Mesélj valamit!- könyörgött
- Nem. Ez csak kettőnkre tartozik. - mondtam határozottan
- Beképzelt picsa...- horkant fel és arrébb ment
- Mi van?!- háborodtam fel
- Hagyjad, irigy.- súgta Hanna
Vettem egy nagy levegőt és úgy döntöttem megfogadom legjobb barátnőm tanácsát. Igaza volt

Elfordultam és leültünk Hannával egy kicsit messzebb a folyosóra, egy padra. Mivel ő Danival telefonált, instázni kezdtem.
Amit láttam az nagyon durva volt. A követőim száma 418-ról 981-re nőtt. Aztarohadt!!!
Rengetegen gratuláltak a képünk alatt és írták, hogy örülnek Kundi boldogságának, legyek akárki is.
Hanna közben hozott egy automatás kávét, amit szürcsölgetni kezdtem.
Megnéztem az időt: 7.52.
Az insta üziket megnyitottam mert láttam, van néhány
A legtöbb gratuláló fan üzenet volt. Voltak olyanok akik az iránt érdeklődtek, hogy hova járok fodrászhoz/kozmetikushoz/edzeni vagy hogy milyen üzletekben veszem a ruháimat mert nagyon tetszik nekik a stílusom. Ez jól esett.
Amikor viszont megnyitottam a soron következő üzenetet, a korty kávét, amit a számba vettem, azonnal kiköptem, mint egy szökőkút...

                     pollivagyok99

Te kis senkiházi ribanc!! Szállj le Kundiról! Te undorító, elkényeztetett kurva! Ha nem hagyod békén az én szerelmemet kitépem az összes hajad és elvágom a torkodat te nyomorult!

Elfogott a rettegés és hirtelen mozdulni sem tudtam.
- Mi a baj?- kérdezte Hanna aggodalmasan
Nem tudtam megszólalni, csak néztem magam elé és reszketni kezdtem. Hogy lehet valaki ilyen beteg?!
- Léda!- szólítgatott, ekkor megtaláltam a nyelvem
- Valaki....- fújtam ki szaggatottan a levegőt- ezt írta...- nyújtottam át neki a telefont remegő ujjakkal.

Sziasztok!
Ajjajj! Vajon mitévő lesz Léda? 🤭
A sztori átlépte a 100 voteot! Nagyon hálás vagyok!💕
Köszömöm a sok támogatást!😊 Nagyon örülök, hogy tetszik a történet!😊
Este jön a folytatás!😘
Peace✌🏻