Vakrepülés

52."Ezt nem hiszem el..."

- Büszkék vagyunk rád, kicsim!- ölelt magához apa, amikor hazaértem. Kundi nem jött el hozzánk aznap este, mert még utómunkálatok voltak az új lemezükkel, így stúdióba kellett mennie. Nem volt ezzel problémám. Mármint persze szívesen lettem volna vele, de neki ez volt a munkája, így ez is hozzá tartozott...

Másnap reggel suliba mentem, ahol egy igazán letört Hannával találtam szembe magam, akit Henrik vigasztalt. Sosem láttam még olyannak azelőtt Hannust.
- Mi baj van, barátosném?- ültem le mellé a padra és a szememmel jeleztem Henriknek, hogy hagyjon minket magunkra, s ő ment is készségesen.
- Dani..... - szipogott- szerintem drogozik.- sóhajtott remegve
- Tessék?- hőköltem vissza- Ezt miből gondolod?
- Olyan furán viselkedik mostanában, érdektelen, vörös a szeme-
- Figyelj, ez még nem jelenti azt, hogy dr-
- Találtam nála egy kis zacskó füvet.- szakított félbe ingerülten
- Bakker....- dörmögtem meglepetten- Mit mondtál neki? Összevesztetek?
- Semmit, nem!- sírt- Gyújtót kerestem.... náluk voltunk, ő elment pisilni és én meg gyújtót kerestem, hogy romiba gyertyát gyújtsak tudod, hangulatot teremteni.
S akkor bukkantam rá a zsebében.- fújta ki a levegőt zokogva- Nem mertem neki szólni, mert nem tudtam, hogyan reagálna.- vonta meg a vállát
- Atyaég...- suttogtam letaglózva- Lehet nem is az övé. Csak valami haverjáé...- próbáltam megnyugtatni
- Léda, ne legyél màr ilyen hülye!- kiáltott fep ingerülten- Tuti az övé! Attól viselkedik úgy, ahogy.- morogta
- Jó ég! Hanna! - kiabáltam én is- Nyugi már! Én csak segíteni akarok...- folytattam szelídebben
- Jó, bocsi, tudom.- karolt belém és felsóhajtott- Nem tudom, mihez kezdjek.
- Szerintem kérdezz rá. Én tuti ezt tenném. De ne támadd le, mert ha sarokba szorítod tuti kiakad. Csak óvatosan.- tanácsoltam
- Oks. Megpróbálom.- bólintott lassan
Ekkor megszólalt a csengő és siettünk az első óránkra

Hanna nagyon dekoncentrált volt egész délelőtt sőt tesin el is sírta magát. Gondolom ott bukott ki belőle minden... Iszonyatosan sajnáltam és legszívesebben szétrúgtam volna Dani seggét, de nem akartam bele avatkozni.

Annak érdekében, hogy eltereljek a figyelmét elhívtam Hannát vásárolni. Meséltem neki, hogy Mártonffyék síelni mennek plusz egy Filep. Tök cukin örült a hírnek és izgatott lett azonnal, amikor megkértem, hogy jöjjön el velem síelős cuccokat ruházatot beszerezni.

Suliból hazamentünk hozzánk, de sem apu, sem anyu nem voltak otthon.
- Banyek! Amennyi lóvé nálam van, max egy pár sízoknit tudok venni. Elkísérsz először apu rendelőjébe? Kérek tőle pénzt.- néztem könyörgőn Hannáea, aki a hűtőnkből kukkantott ki, gondolom nasit keresett. Becsukta az ajtót és vigyorogva bólintott
- Mit zabáltál?- kérdeztem tőle röhögve
- Fhemmitf- mormolt tele szájjal
- Ahhhaaaaa- feleltem gyanakvón és felvontam a szemöldököm
- Túró rudit.- mondta nevetve miután lenyelte az uccsó falatot - Köszke.- kacsintott
- Chhhh szivi.- legyintettem nevetve

Elcsíptük pont a villamost, ami kb pont apa rendelőjének épülete előttig vitt minket
A váróban nem voltak sokan. Bekopogtam a rendelőbe, és Reni, apa asszisztense nyitotta ki az ajtót. Amikor meglátott elmosolyodott
- Léda! De rég nem láttalak.- mosolygott továbbra is- Doktor úr, a lánya jött. Beengedhetem?- kérdezte apát az ajtó mögé nézve
- Persze.- hallottam apu hangját
Beléptem a rendelőbe, Hannával szorosan a nyomoban
- Szia apa!- integettem
Ő épp egy halom mappát pakolgatott
- Szia prücsök!- mosolyodott el apukám szeretetteljesen és od ajött megölelni- Mi járatban? - ekkor vette észre barátosnémet- Szervusz Hanna.- mosolygott rá is és őt is megölelte
- Hello Gábor.- vigyorgott Hannus
- Egy kis pénzt szeretnék kérni.- tértem a lényegre rögtön
- Mire és mennyit?- kérdezte kétkedőn
- Síruhákra nekem és passz.- vontam meg a vállam- Eleget.
Erre felnevetett apa és a pénztárcáját vette elő az asztalja egyik fiókjából- Ennyi elég lesz?- nyújtott át 40 ezret
- Tuti.- vigyorodtam el- Köszi apuuu!- öleltem meg
- Ami marad azt nasizzátok el vagy ilyesmi.- mondta félszegen apa
- Te vagy a legjobb.- öleltem meg és cuccpanóst nyomtam az arcára
- Úgy ám.- kuncogott apukám - Na bocsi lánykáim, de be kell hívnom a következő betegemet. Majd otthon találkozunk Lédácskám. Szia Hanna.- integetett apa
- Hello.- intettünk és köszöntünk egyszerre

A Hervisben vettem síaláöltözeteket, meg sínadrágot és sapkát meg leárazva egy menő síszemcsit.
Miután befejeztük a shoppingot a kis maradék pénzből vettünk egy-egy üccsit, meg egy-egy müzliszeletet. Elmajszolgattuk a plázában egy padon és minden baromságról beszélgettünk össze-vissza röhögve.
Időközben írtam Kundinak sms-t.

Címzett: ❤️Kundi❤️

Szia puding! Mizu? Mi Hannával shoppingoltunk, aztán meg kajáltunk. Átmehetek hozzátok?💕😘

Mire befejeztem a müzlim, jött a válasz

Feladó: ❤️Kundi❤️

Szia bébi! Stúdiózok. Ezer a dolog. Majd átmegyek én este.😉😘❤️
Szeretlek❤️

"Hmm kár!" gondoltam magamban

Kis idő után elindultunk az egyik kijárat felé. De amikor egy ékszerüzlet mellett elhaldtunk, a lábam földbe gyökerezett, könnyek szúrták a szemeimet, remegni kezdtem, szerintem a légzésem is leállt pár másodpercre sőt a mellkasom iszonyatosan szúrni kezdett:

Kundi válogatott bent az ékszerüzletben éppen, egy barna hajú lánnyal, nagy egyetértésben, egymásra mosolyogva.

- Ezt nem hiszem el......- suttogtam a könnyeimmel küszködve

Sziasztok!
Húhaaa! 🤭
Szerintetek ki az és mit keres ott vele Kundi?🤭😯🤷🏻‍♀️
Peace✌🏻