Kim Taehyung
A homokos pályán délibáb remeg. A lovak prüszkölése és toporzékolása felkavarja a forró nyári levegőt. Izzik a tribün is. Megszólal a csengő és az összes ló egyszerre pattan ki a stratgépből. Dobognak a paták, az első helyért küzdenek a lovak és lovasok is. Zafír a harmadik helyen kezd. Daehyun visszafogja, hogy a végén elengedve, mindenkit maga mögé kényszerítsen. Hatalmas a küzdelem az élbolyban. Fej-fej mellett haladnak. Zafír kívülről előz. Hatalmas lépésekben vágtáz a többiek mellett. Ez az Ő száma! Nyernie kell! Az utolsó kanyarnál megelőzi Cézárt és innen már csak szabadjára kell engedni ahhoz, hogy nyerjen.
- Gyerünk Zafír! Gyerünk! – egy összetekert újsággal a kezemben szurkolok, ütöm-verem a fehér kerítést magam előtt..
Nem jön a vára várt szárnyalás. Daehyun visszafogja! Mit csinál? Miért nem engedi már el? Nem szabadna már megfékezni a lendületét! Még mindig szorosan tartja a gyeplőt és így végül csak másodinkként ér célba. Miajóbüdös! Mérgesen csapok egy utolsót a kerítésre, majd amikor megfordulok egy ismerős alakba botlok bele.
- Kim Taehyung!
- Choi Seungcheol! – teszem karba a kezemet, ahogy kimondom a nevét.
- Második már megint! – ütögeti meg a vállamat.
- Kárörvendeni jöttél? – sétálok el mellette. El akarom csípni Daehyunt és számon kérni, nem pedig bájcsevejt folytatni a szomszéddal.
- Ugyan, hiszen én még a dobogóig se jutok el – nevet.
- Mert rosszul osztja be a zsokéd Félhold erejét – rá se nézek csak baktatok előre.
- Tudom. Nem könnyű manapság egy igazán jó zsokét találni – megállok, és szembe fordulok vele.
- Szerencsém van Daehyunnal – mondom, de az utóbbi időben kételkedek abban, hogy ez valóban így lenne. – Woozy-nak nem szabadna úgy megindulnia az elején.
- Ahogy Daehyunnak meg nem szabadna visszafognia Zafírt – kacsint, és tudom, hogy igaza van. Mindenki tudja. – Úgy hallottam Dino hamarosan visszatér. A helyedben elgondolkodnék a sorrenden.
- Köszönöm a tanácsot, megfontolom – mint ha újdonságot mondott volna. Tudom, hogy csak Dae-t szeretné magának megszerezni. Mondjuk, ha most majd nem ad megfelelő magyarázatot, lehet én magam fogom hozzá küldeni.
A zsoké öltözőben nagy a hangzavar. Nem megyek be, csak az ajtó előtt várakozom. Már eltelt húsz perc, alig maradt benn pár ember, de Dae még sehol. Meddig tollászkodik már? Ekkor azonban az öltöző másik oldala felől hangokat hallok, és mint ha az egyik az én zsokémé lenne.
- Ahogy megegyeztünk. A húsz százalék a tiéd – egy idegen férfi nyújt át neki egy guriga pénzt. – Legközelebb lehetnél kevésbé feltűnő, elég amatőr megoldás volt így visszatartani a lovat. Még a vak is látta, hogy ment volna még. Simán nyerhetett volna is!
- Legközelebb fogadjon az első helyre és akkor egyszerűbb mindenki helyzete – kikapja a pénzt az ember kezéből és számolni kezdi.
- Nem lehet. Napfénynek kell nyernie, ebből nem engedünk! És most takarodj. Majd keresünk, ha kellesz!
- Egy élmény volt Önnel üzletelni – Daehyun megfordul, de pechjére velem találja magát szembe.
- Ki vagy rúgva! – Nem kell magyarázkodni, nem kell hülyének nézni. Ennyi volt!
VOCÊ ESTÁ LENDO
✔️A Befutó (JK&KTH FF)
Fanfic"Taehyung szavai papír vágta sebként hasítanak belém. Alattomosan szúró, éles fájdalommal. Apró seb, de úgy csíp, úgy feszít, hogy alig lehet elviselni. Érzéki érintései sem tudják elvonni a figyelmem a szavai okozta sajgástól, de áruló szívem mégis...
