✔️A Befutó (JK&KTH FF)

Hetedik rész: VÁGY (16+)

Jeon Jungkook

Majdnem megcsókoltam.

Két kezemmel a hajamba túrok, és hatalmas lendülettel vágom ki a kis kocsma ajtaját. Már megint itt vagyok! Lábam automatikusan hoz el ide az utóbbi egy hónapban. Ledobom magam a bárpulthoz, és a csaposra meredek.

- Kólát, Jungkook? – megrázom a fejem és rábökök egy a háta mögött lévő vodkás üvegre. Igazából mindegy mit iszok, csak erős legyen.

- Nem hiszem, hogy jó ötlet – rázza a fejét Jokwon, de azért leemeli nekem az üveget. – Legutóbb amikor ittál, nekem kellett leszednem téged Taehyungról. Nem szeretnék balhét, értetted? – intek neki, hogy töltsön, ne pofázzon. Nem akarok verekedni! Tae úgy sincs itt, és az az incidens amúgy is évekkel ezelőtt történt.

Mikor megkapom az itókámat, gondolkodás nélkül húzom le. Összehúzott szemekkel meredek az üres feles pohárra, majd kissé krákogva levágom a pultra. Jöhet a következő! Jokwon csak megrázza a fejét, szemét az enyémbe fúrja, és úgy önti a dupla adagomat.

Megáll mellettem egy lány, akinek rövid barna haja van. Hasonlít Jinára, de nincs meg benne az az erő. Sokkal finomabbak a vonalai. Törékenyebb. Vékony vállait nem csiklandozzák kósza hajtincsek, és a mellei is kisebbek. Rövid nadrágja épp csak eltakarja fenekének nem túl kerek vonalát. Tulajdonképpen nem sokat enged a képzeletnek.

Elfordulok.

Jina! Az a lány egy boszorkány, aki a bőröm alá kúszva édesgeti ki belőlem a titkaimat. Szavai folyékony bűbájként csalogatják ki belőlem a józanságot és olyan dolgokra késztetnek, mint a megértés vagy együttérzés. Gusztustalanul elgyengülök mellette, ami végzetes hiba a részemről. Beette magát a bőröm alá. Nem engedelmeskedik nekem. Ő nem hódol be! Beszél velem. Nem hozzám, velem beszélget. Megért már egy apró mozdulatból is. Hogy csinálja? Miért nem ijed meg tőlem, mint mindenki más? Miért nem néz bolondnak? Miért érdekel ez engem ennyire? Van éppen elég gondom nélküle is. Hogy az a...!

Lehúzom a vodkámat, de túl gyors vagyok, így kicsordul egy kevés a szám szélén. Kézfejemmel törlöm le, majd megrázva a fejemet újabb adagért intek.

Háttal fordulok a pultnak és könyökeimmel megtámaszkodom. Vadászni indulok így. Előttem egy idősebb, igazi lecsúszott kocsmatöltelék pár enyeleg. A kopott fekete hajú csaj hasa kilóg a spagetti pántos trikójából és bár nem kövér, de azért nem a legszebb látvány. A pasi harcsabajusza akkora, hogy kitakarja a lány arcának alsó részét, ahogy egymásra tapadnak ajkaik. El kell fordulnom, mert a maradék kedvem is elmegy, ha tovább nézem őket.

Jobbra tőlük két lepukkant fickó üldögél. Az Ő tekintetük homályos, már rég elkalandozott belőlük a józanság. Mellettük viszont két lány iszogat, még csak nem is kemény piát, hanem egyszerű sört. Ők is vadásznak. A rövid barna hajú már észrevett az előbb. Megnézett magának. Most barátnője felé súg, aki hátralebbentve hosszú szőke haját egy pillanatra felém sandít. Apró mosollyal üdvözlöm elégedett tekintetét magamon.

A szőke kell! A másik szóba se jöhet. Túlságosan is...

- Nem tudom, hogy csinálod, hogy a nők minden szó nélkül a karjaidba omlanak, de csak hogy tudd. Azok ott profik – hallom meg Jokwont, majd felé fordulva feltartom az üres poharam, hogy öntsön bele. Mielőtt lehúznám, biccentek egyet, fizetek, aztán elindulok a lányok felé. Ha profik, az még jobb.

Kezemet zsebre vágva, lassan lépkedem feléjük. Kirázom a hajamat a homlokomból és nagy levegőt veszek. Ideje kiengedni a gőzt! Mikor odaérek hozzájuk, bal tenyeremmel az asztalra csapok, a jobbal pedig a szőke felé intek. Megijed, de aztán elmosolyodik. A barnára néz, aki bólint. Karcsú ujjait a tenyerembe helyezi, majd feláll. Odadobok a barnának egy kis pénzt, mert így szokás, majd hagyom, hogy a szőke kivezessen a kocsmából. Mocskos árat fizetek, de így még mindig jobb, mint ha szíveket tipornék össze.