-23-

527 45 5
                                    

-tudod, nem hittem hogy ennyire örülni fogsz az ajándéknak. hiszen ez csak egy gitárpengető. egy teljesen jelentéktelen tárgy, melyet bármikor megunhatsz és kidobhatsz.-vettem fel kezeimbe az apró pengetőt.

-rosszul hitted. valójában teljesen mindegy volt számomra hogy mit kapok tőled. csak az számított hogy tőled van. hogy rád emlékeztet. mint az a fagyi. még mindig a hűtőben van. - kuncogott fel, miközben a mellette lévő hűtő felé biccentett. 

olyan aranyosan mondta azokat a mondatokat, hogy ráébresztett milyen lenne az életem nélküle. nem hallanám a kacaját, a poénjait, a hangját miközben énekel. nem látnám mikor kacsint, s utána felnéz kék szemeivel az enyémekbe. nem ölelhetném őt, s érezhetném testének melegét. nélküle olyan unalmas lenne az életem, mint még soha.

-luke. - szólítottam meg, mintha egy nagy szónoklatba kezdenék. - nem akarok érzelgősnek tűnni, vagy talán romantikusnak...jézusom nehogy annak tűnjek.- suttogtam a végét, mire a fiú nevetni kezdett. - de, nagyon megszerettelek ezalatt a pár nap alatt. - álltam fel a székből.

-nem szeretnék nélküled élni. - érintettem meg bal kezét, mire borsózni kezdett a bőrének azon része. az érintett területre pillantott, én pedig egy gyors mozdulattal megcsókoltam ajkait.

---

éés egy extrém rövid rész.


kissing strangers || mukeWhere stories live. Discover now