-13-

630 57 8
                                    

azon a napon többször is láttam azt a fiút. mindig kirázott a hideg ha rágondoltam. az igazság azonban ashton elméjében volt, hiszen tudta hogy igenis, nekem lehet hogy érzelmek kezdtek keletkezni bennem iránta.

órák után a mosdóból kiérve, a kihalt folyosóra léptem ahol már egy árva lélek sem tartózkodott. a szekrényemhez mentem, ám annak  kinyitása megtörte az addig rendületlen csendet. halk cipő koppanásokat hallottam a bal oldalamról. pár pillanat alatt viszont megszaporázott léptekké vált az enyhe séta. 

a hang irányába fordítottam a fejemet, s tekintetem összetalálkozott a szőke srácéval. már készült visszafordulni, amit úgy éreztem nem hagyhatok neki.

-zavar?- kiáltottam, miközben a kékre festett szekrényemet bámultam. ahogy ismét felidéztem az emlékeket, könnyek szöktek szemembe.  ahogyan kirohantam onnan mint valami megfutamodott gyáva ember, s az ahogyan otthon sírtam, miközben bőrömön milliónyi sebet ejtettem az ollóval. mindez elindított bennem valamit. 

-magam sem tudom. - lépett közelebb felém.  azt kívántam, bárcsak rendeződne minden magamban és befejezném az egészet, vagy vele vagy nélküle.

-michael, én sajnálom ha ez most nagyon furának fog tűnni de...én nem ítéllek el. - keze a vállamon pihent. fogalmam sem volt mire akar kilyukadni.

-rohadtul nem menő ha azt hiszik rólad hogy buzi vagy. - kiáltottam rá, s megszeppent arcától még a vér is kifutott arcomból. - hagyj békén! - becsaptam a szekrényemet, s táskámat a vállamra kaptam. 

az ajtó felé kezdtem közeledni, teljesen idegesen trappolva lábaimmal.

azonban a fiú elkapta a csuklómat, s maga felé fordított. még alacsonyabb volt nálam, így nem a szemével hanem a hajával voltam egy magasságban. na de kit érdekel hogy alacsonyabb volt nálam? ennél sokkal izgalmasabb dolog történt ezután.

mikor már felé fordultam, tarkómra markolt, s ajkai felé kezdett húzni. az agyam ellenkezni próbált, ám ez nem ragadt át a végtagjaimra.

ha nem lenne elég hogy életem első csókja vele volt, most már a második is. mintha ez már ösztönösen jönne felőle. 

ez megijeszt.



na jó..ez egy kicsit kezd drámává vállni.

kissing strangers || mukeDonde viven las historias. Descúbrelo ahora