Nem engedlek el! (Bakugou x reader)

19.

Könyörgöm, ne essen senkinek se baja... Már kezdtem megkedvelni őket. Mellettük nem lehet annyira unatkozni.

Egy idő múlva kiértünk egy tisztásra, ahol megláttam All Mightot Tomura egy csatlósának féreglyukában. Elkezdtünk még gyorsabban futni feléjük, de nem csak mi tettünk így. Az az idióta is így tett, mikor tudja, hogy képtelen jelenleg használni az erét.

-IZUKU BASZKI, MENEKÜLJ!!!- ordítottam el magam, majd minden erőmmel felé futottam, hogy el ránthassam onnan.

Ahogy elértem őt hatalmas lendülettel löktem őt pár méterrel arrébb. Viszont a tettemel azonos pillanatban hallottam meg a szőke idióta robbanását, s ahogy leszálltam Izukurul úgy néztem közben, hogy Katsuki is jól van-e.

Mondjuk azt az idiótát nem igazán kell félteni. 

-ÚTBAN VAGY DEKU!- ordított fel a szöszi, mire a kis zöldike meglepődve meredt maga elé, ahol immár Katsuki terítette le a féreglyukas csáveszt a porba.

És itt termett elő a kiismerhetetlen egyben az osztályban tán legnormálisabb diák: Todoroki Shoto. 

Aki egyből bevetette anyukája képességét, mégpedig a jeget. Megfagyasztotta azt a torszülötett, akivel All Might harcolt, kit "Nomunak" neveztek.

-Csak annyit hallottam, hogy végezni akartok All Mightal.- mondta olyan ridegen amitől még nekem is a hideg futkos a hátamon.

All Might eme cselekedetére ki tudott szabadulni a Nomu szorításából, majd Todoroki mellé szökkent. Mi egymásra néztünk Eijiroval jelezve egymásnak: Itt a mi időnk. Majd Tomura felé ugrottunk, ezzel csatába szerettük volna táncoltatni.

Kár, hogy nemtud táncolni. Jó (Név), ez még tőled is szar poén volt. Simán kikerült minket a kezesköcsög. Még mindig nagyon gyors, viszont én is fejlődtem.

-A Béke szimbolumát nem ölhetik meg a hozzád hasonlók.- intézte eme szavakat Todoroki Tomurának.

Addig a süni lefogta a féreglyukat, Izuku csak állt, mind Bálám szamara, mi pedig Kirivel Tomura minden tettét figyelemmel kisértük.

-Kacchan, srácok...-szólalt meg végül Izuku, könyezve, ám ezeket a könnyeket hamar letörölte. Majd elszántan nézett szembe az ellenségünkel.

-Ovatlan féreg.- hallottam meg Katsuki hangját, majd az említett felé néztem. Nem csalódtam... Megint elborult az agya, ami jelen helyzetben nem rossz dolog.- Pont az vagy aminek hittelek. Csak a tested bizonyos részei képesek féreglyukká változni.- még egy kicsit folytatta a süni a gyászbeszédét, viszont én csak Tomurára voltam képes figyelni.

Megakarom ölni... Az ő mestere is benne volt anyámék meggyilkolásában... Megölöm, megölöm. Meg fogom ölni!

-Ahhoz képest, hogy elkaptuk őket szinte sértetlenek.- meredt maga elé az a féreg.-Bámulatos.

-Ne most kezdj bele a dícsérgetésbe te féreg.- szűrtem ki fogaim között, szugerálva arcát, amit most is egy kéz takart.

Érzem, ahogy egyre jobban elönt a vérszomj...Ha ez így megy tovább...

-Nocsak, nocsak... Olyan rég találkoztunk már (Név)!- kezdte el mondandóját, ami kezdett egy pszcihopata beszéddé átváltozni.- Olyan sok mindent kéne megbeszélnünk. Hogy van a család? Ja tényleg! El is felejtettem... A szégyenleányának már...KI ÍRTOTTUK A CSALÁDJÁT!!!- kezdett hisztérikus nevetésbe. És nekem itt tört el a mécses...

-Megöllek!- ugrottam volna ellenfelem felé. De csak volna.

-Noumu.- a torzszülött neve hallatára kibujt, eddigi féreglyukából, ahol eddig All Mightott tartotta fogva, majd jobb lába s keze letörött Shoto képességének köszönhetően.

-Darabokra tört a teste...és még így is mozog?!- ijedt meg Izuku amit teljesen megtudok érteni... Ezt a valamit arra tervezték, hogy megöljék vele All Mightot, természetes és egyben ijesztő, hogy nem tudunk vele végezni ilyen könnyedén.

-Mindenki vissza.- zökkentett ki gondolkodásomból All Might. Látszik, hogy a határait feszegeti... Ez így nagyon nem lesz jó...

Majd a Noumu elvesztett végtagjai újra regenerálódtak. Baszki ezt tényleg kurva nehéz lesz legyőzni. Mi a vénember parancsát semmibe véve, ugyanúgy ott maradtunk mellette. Nem hagyhatom magára... Milyen az már, hogy az első számú hőst leveri valami kibekúrt torzszülött?! Én meg csak úgy hagyjam mi?!

- Először is vissza kell szereznünk a kapunkat... Menj Noumu.- adta ki az utasítást a kék hajú féregpalánta, majd a lény a féreglyuk felé vette irányát. KIBASZOTT gyorsan. Egyenesen Katsuki felé tart.

Majd oda ugrottam Katsukihoz olyan gyorsan ahogy csak tudtam, ezzel arrébb lökve őt. Viszont nem csak én akartam ilyen idióta cselekedeteket csinálni...

Valami felfogta a falba való becsapódásom... All Might. Néztem hátra a mögöttem fekvő, szájából vér fojó, szőke hősre, akin igencsak meglátszott a fájdalom.

- Héj vénember!- kezdtem el idegesen szólongatni.- Ne légy idióta ébredj fel!

Néhány kröhécselés után ismét kinyitotta szemeit, ezzel elérve, hogy az én szemembe könnyek gyűljenek. Még ő is fontos a számomra... Majd újból harcba lendült. Én még mindig ott üldögéltem a földön ahonnét az elöbb All Might védett meg egy elég súlyos becsapódástól. Majd Tomura utolsó mondatára észbe kaptam. 

-Én elintézem a kölyköket.- mondta, majd elkezdett a tőlem pár méterre lévő, négy fiúhoz futni, mire én most már a lehető leggyorsabban futottam a fiúk felé.

All Might megindult teljes erővel a Nouma felé, ezzel hatalmas szélvihart kreálva, amitől a fogyatékos Tomura az égbe repült, a fiúktól távolabb.

Ez a szél rohadt erős... De amint látom nem csak én nebirok megállni a lábamon...

- Ökölharc szemtől szembe?!- fedezte föl Izuku a kézenfogható tényt. 

-Ki-Király!- hallottam meg Kirishima csodálkozását.

Igen...Valóban lenyűgöző. Nem véletlenszerűen hadonászik... Te is észre vetted nemde kicsi brokkoli? Néztem az említett felé, akinek arcáról sugárzott a válsz. Talán egyszer... Nemis. Inkább egészen biztos, hogy egyszer te is ilyen erős leszel Izuku. Hiszen mindened megvan hozzá, kicsi brokkoli... De ezt én lehet, hogy már nemfogom látni sajnos...

-Gonosztevő hallottad már ezeket a szavakat?- kezdte elszántsággal teli handon a vénember.- PLUS...ULTRA!!!!!!!!!!!!!!!!- majd egy akkora gyomrost adott a izomkolosszus lénynek, hogy az e erő hatására kirepült a kupolaplafonján.

Eme cselekedete után besütött a lyukon a napfény, s a sün valamint vöröshajú barátja elkezdték megbeszélni az előbb látottakat. Izukut kerestem tekintettemel, akit meg is találtam All Might felé rohanva.

Ez így nemjó.... Ha elszáll a füst ami a vénembertől jön mindenki meglátja a leeresztett énjét...Chhh ez nagyon rossz. Gondolat menetemre elindultam Izuku után.

All Might ugyan még nem eresztett le, viszont testén meglátszott, hogy nemsoká ez is bekövetkezik. Ugyan megjátszotta a selyemfiút, s éppen beszédet mondott a gonosztevőknek, de a teste egyre jobban párolgott el, amit én és Izuku is észrevettünk. Képtelen lenne még egy harcra. És amiket el mondott az előbb a vénember az az egész csak egy blöff. Abba is kételkedem, hogy képes lenne akárcsak megmozdulni, viszont az idióta féreg bevette eme hazugságot mivel a féreglyuknak kell nyugtatgatnia. Ez nevetséges. Alig birom megállni, hogy ne nevessek, de muszály, mert még a végén rájönnek.

-Ha te és én összedolgozunk, még van esélyünk végezni vele.- jelentette ki féreglyuk, amivel úgy nézz ki meggyőzte a kékhajút. Néhány gonosztevő újra fel éledt, s nagyon úgy nézz ki, hogy harcolni kell velük. Kirishima és a parasztsün készen is állt a következő csatára, ahogy én is, eközben Shoto kérdően nézett Midoryára. Semmi kétség... All Might átlépte a határait.

Eme gondolkodásom közepette éreztem magamon egy tekintetet.  Ahogy hátra néztem a sün kíváncsi tekintetét vettem észre. Ami egyben... aggodalmat is sugárzott?!

Majd elkapta rólam tekintetét, s újra All Mightot szemlélte.

/Javítva: 2020. 03. 25./