Nem engedlek el! (Bakugou x reader)

31.

Előkeresem a kulcsot, ami a társasház főbejáratán enged bejutni, majd böröndömet felcipelem a harmadik emeletre. Kinyitom bejárati ajtómat, majd bemenve az ajtón lerakom cuccaimat a fogas mellé. Lépteimet a konyha felé intézem, ahol kicsapom a hűtő ajtaját, egy jó hideg palackos víz után kutatva. Felbontom a két literes tartályat, majd nagyot hörpintek a hideg folyadékból. Előveszem nadrágom zsebéből telefonomat, értesítések kutatása végett. Katsuki semmi olyasmit nem írt, hogy elmarad a vacsora, vagy hogy az egész csak egy szívatás. A készülék kijelzőjének sarkába pillantok; 16:23. Ha hatra lesz itt még rengeteg időm van. Majd elindultam animét nézni szobámba.

[...] 

- "Még rengeteg időm van", mi?- Mormolom magamnak, miközben a kuplerájjal szemezgetek. A jelenlegi idő 16:46 én pedig, már lefürödve köntösben, végig túrva ruhatáram állok csípőre tett kézzel a szoba közepén. Letekerem hajamról a törölközőt, amit hajmosásom után illesztettem oda, nehogy végig locsoljam a szobákat. Elkéne már döntenem mit akarok kezdeni magammal, különben az idegesség fog sírba tenni, amit nem is értek miért van itt; azt hiszem volt már rosszabb szituációm is az életbe, de ha mondani akarnék egyet most valahogy egyse derengene fel. 

Átlépem az egyik ruha halmot, majd kinyitom az ablakomat. Behuppanuk ágyamba, köntösöm alatt fehér bugyimban és meltartómban. Legalább ezt sikerült eldöntenem. Nyugtázom magamban, hogy a fehérneműből pontosan tudtam milyen kell. Fehér, enyhe csipkével meghintve. Nem gondolok "olyan,, dolgokra Katsukival kapcsolatban, de mindenre fel kell készülni. Ezt így végig gondolva teljesen úgy hat, hogy le akarok vele feküdni argh. Gondolatmenetemre kispárnámba fúrtam fejemet. Majd lehunytam pilláimat.

[...]

A csengő éles hangja végig szánt a lakáson elérve hozzám, s felverve álmomból. Felülök az ágyon, mi eddig alvásom kényelmét szolgálta, majd a második csengetést hallva eszmélek fel ki is lehet az. Sietnék a bejárathoz, ennek köszönhetően botlok el az egyik ruha stócban, nagy puffanással. Feltápászkodok, majd a továbbiakban lábaim elé nézve sietek végig a lakáson.

- Eh?- Kirántva az ajtót egy megilletődött szőke pillantott az én kicsit sem boldogságot suggalló szempráromba. Fekete melegítőnadrágot, oldalán kettő csíkkal és egy fehér rövidújjút viselt magán. Egy szempillantás alatt kaptam el jobb kezemmel karját és rántottam be a lakásba. Bevágtam az ajtót, majd elengedtem.- Hogyhogy nem vagy még kész liba?- Intézi nekem kérdését. Újra megfogom, majd magam után húzom, ami nem tetszhetett neki, s inkább ellenállva nekem áll egy helyben, miközben én minden erőmmel próbalom elhúzni.

- Gyere velem és mindent megértesz.- Mondom neki hátra se pillantva, mire elindul, én pedig még mindig azt híve, hogy ellenáll nekem húzom újra karjánál fogva, s esnék el, mire szabad kezével utánam kap, ezzel meggátolva megismerkedésem a parkettával.

- Szerencsétlen.- Pillant arrébb, kifújva a levegőt, megmosolyogva szerencsétlenségem, amit hangján hallok, arcomra pedig felvetül az a jól ismert piros árnyalat, amit a szőke sün szokott kiváltani belőlem.

Bemegyünk a szobámba, majd a ruhák közepibe állok és Katsuki felé fordulok.

- Szóval... Mit kéne felvennem?- Teszem csípőre kezeimet.

- Ti libák tényleg nem tudtok választani ilyen kurva sok rongy közül?- Cikázik tekintete köztem és az ő szavaival élve rongyok között.

- Azt hiszem.- Pillantok le kifújva magam.

- Vegyél fel egy gatyát meg egy polót és kész.- Gugol le, majd kezei közé vesz egy szürke farmert és felém nyújtja.

- Idióta anyádéknál már beharangoztál, erre ballagjak oda egy farmerben meg egy polóban?- Veszem ki kezei közül az anyagot.