Tabu

C H A P T E R 9

Darren ridegebb és ellenállóbb volt velem, mint egy jéghegy. Amint letett a suli előtt, kikapta a kezemből a sisakot és már el is viharzott. Pár szempár végigkísérte, ahogy vállával brutálisan nekimegy egy gólyának és nem törődve tovább csörtet. Egy mély levegőt véve megigazgattam a táskám pántját és elindultam az iskola kapuja felé. A nap meghazudtolva magát egy komor felhő mögé bújt és a szél is kezdett feltámadni. Mintha az időjárás is tudta volna a reggel történteket és a hangulatunkhoz igazodott volna. Nem vettem észre barátnőimet, amíg hirtelen a lépcsőről fel nem álltak, ezzel meggátolva a feljutásom a sulihoz. Mia szokásosan kiengedte kócos, szőke haját és valami bandás pólóban feszített, amely a combja közepéig ért, ezért csak egy vans-t párosított hozzá. Lizz vele ellentétben egy kis masnis hajpánttal fogta hátra kivasalt haját és valami feszülős ruhában ékeskedett, amelynek mell részénél egy elég dekoratív szívecske alakú kivágás volt. Mindkettejük arcát elcsúfította egy fintor, ahogy rám néztek.

- Mi az?- néztem végig magamon, hátha valami botrányos dolgot vettem volna fel. De nem. Csak egy farmerszoknya, bordó body-val. Semmi kosz nem éktelenkedett rajta és nem villant ki semmim.

- Miért ültél fel Darren mögé, Laney?- kérdezte, úgy, mintha a világ legsúlyosabb bűnét róná fel rajtam.

- Hát, mert kellett egy fuvar- nevettem görcsösen, eligazgatva lengedező lokniaimat a fülem mögé.

- Tudod milyen pletykák terjengenek a lányokról, akik egyszer felülnek mögé- vágta csípőre a kezét Lizz, mire megforgattam a szemem és arébb tolva a vállát inkább az ajtó felé kezdtem igyekezni.

- Ez badarság- pillantottam át a vállam felett - Nem végzem az ágyában- ő végezte az enyémben. Eltirzult arccal ráztam meg a fejem, remélve, hogy kósza gondolataim kiröppennek belőle.

- Oké mi azt tudjuk, de ezzel bélyeget nyomsz magadra. Ribanc bélyeget, mindenki úgy gondolja majd Hayes újabb kalandja vagy.

- Nem vagyok- ellenkeztem hevesen.

- Mi csak meg akarunk védeni. Inkább kerülőt teszek reggelente és felveszlek, csak mégegyszer ne ülj fel mögé. Ha az emberek észreveszik te leszel a középpontban és csúnya pletykák fognak rólad terjengeni- mondta untalan.

- Lizz, ez itt nem a Gossip Girl egyik része. Az csak egy fuvar volt, de ha ilyen fontos neked hát legyen- nevettem hitetlenül feléjük, de ők csak összefonva karjuk a mellkasukon, mérgesen néztek rán. Ingatva a fejem betoltam a kaput és a kis portán áthaladva a folyosóra léptem. Pár szempár ránk összpontosult, amit nem furcsáltam. Lizz mellett szinte már megszoktam, a fiúk bálványa és a lányok ellensége volt. Azonban az intenzív sutyorgás már inkább zavart, amelyek végett pár tekintet lenézően végigmért. Talán kivételesen nem is Elizabeth volt az összenézések tárgya. Megszaporázva a lépteim a szekrényemhez siettem. Annyira le akartam magamról rázni az ádász pillantásokat, de minden egyes lépéssel, mintha többen kapaszkodtak volna belém és húzták volna vissza a testem. Idegesen kotorásztam a szekrényemben, Lizz és Mia pedig feszülten rám néztek.

- Tessék Blair Waldorf, egy saját Gossip Girl epizód- gúnyolódott velem a fekete hajú szépség.

- Mondtuk, Laney. Elkezdődött a csámcsogás- görbült le Mia szája, majd becsapva a szekrényét leellenőrizte hol lesz óránk - Tesi- forgatta a szemét. Remek. Vagy öt osztály összevonva egy teremben. A fiúk azért verik mellkasuk, hogy bizonyítsák ki az erősebb. A lányok pedig klikkekbe tömörülve diszkriminálják azokat, akik jobbak náluk, hogy magasabb rendűnek érezzék magukat, miközben becsapnak mindenkit. A tesiöltözőbe érve sem maradtak abba a sutyorgások, amelyeket azzal próbáltam kizárni, hogy teljesen érdektelen dolgokról dumcsiztam a barátnőimmel, mint a közelgő matekdoga. Ahogy magamra rángattam a cicanadrágom és a suli logójával ellátott fekete felsőt már indulhattunk is a tornatetembe. Az osztályok megkülönböztetőjele a színes polók voltak. A bioszosoknak zöld színű, a matekosoknak fehér, a sportolóknak, azaz Darren osztályának sötétkék, nekünk angolosoknak pedig fekete. Már ezt a megkülönböztetést sem bírtam. Akik általános tagozatra jártak, az a tizenpár lány, rózsaszínben virított és esküszöm ők voltak a legrosszabbak. A tagozatuk semlegességét azzal kompenzálták, hogy állandó pletykákkal vonták fel magukra a figyelmet, meg persze az icipici sportnadrágjukkal.