A hetek teltek, az időjárás egyre hidegebb lett, én pedig mintha napról-napra szarabb kedvvel kelnék. A suli sok stressz okoz, mostanában anyáékkal is megromlott a kapcsolatom, mellesleg Shawnnal is mintha elhidegültünk volna egymástól egy kicsit. Ennek oka nincs is igazán, ő gőzerővel dolgozik az albumján, én elvagyok a saját kis világomban, és vannak napok, amikor aligha beszélünk. De attól függetlenül persze ugyanúgy szeretem és nem szakítanék vele ezért.
Eljött a december és már mindenki nagyon várja az ünnepeket. A nap folyamán vásárolni voltam karácsonyi ajándékok után kutatva. Nem találtam kis apróságokon kívül semmi értelmeset, de így is több órám elment a plázában. Shawnnal még pár napja megbeszéltük, hogy elmegyünk ma vacsorázni, így hat óra körül elkezdtem készülődni, mert nyolcra jön értem. Kivasaltam a hajamat, felvettem a kedvenc fekete ruhámat, majd felraktam egy kis sminket. Vaciláltam, hogy felkenjem-e a vörös rúzsomat, de végül megtettem és fogjuk rá, jól állt. Nyolc után öt perccel teljesen kész voltam, már odalent vettem a magassarkúmat és Shawnt próbáltam elérni. Nem vette fel, gondoltam vezet, így gyorsan elköszöntem anyáéktól és a szürke szövetkabátomat felvéve kiléptem a dermesztő hidegbe. Remélem nem szándékozik sokat késni, mert ide fogok fagyni a betonhoz.
20:10 - Shawn még ekkor sem érkezett meg és a telefont sem vette fel.
20:22 - Újabb próbálkozás, de semmi eredmény.
Végül fél kilenckor Brian telefonszámát tárcsáztam, hátha ő tudja, hol van.
- Mad? Heló, mizu? - szólt bele vidáman Craigen.
- Szia! Nem tudod, hogy Shawn esetleg hol van? - tudakoltam tőle.
- Deee! Épp megyek hozzá. Most elméletileg Cez új asszisztensével van a lakásán, ismerkednek vagy mi.
- Ismerkednek? Aztán minek is? - kérdeztem, valami erős érzés azt súgta, hogy valószínűleg egy nő az a bizonyos asszisztens.
- Én nem tudom, Mad. Szeretnéd, hogy felvegyelek útközben? - kérdezte Brian továbbra is kedvesen.
- Igen, nagyon megköszönném - sóhajtottam fel halkan. Mivel Brian alig 5 percre lakik tőlünk, így újra magamra vettem a magassarkúmat, és kiléptem a házból.
- Miért vagy így kiöltözve? - nevetett fel Brian, mikor beszálltam a kocsijába.
- Mert a kedves barátoddal vacsorázni mentünk volna, de mint látod, ő nem érkezett meg - forgattam meg a szemeimet.
- Seggfej, ezt eddig is tudtuk - rántotta meg a vállait, majd elindultunk Shawn lakása felé. Briannel egész jó kapcsolat alakult ki köztünk és remek barátok lettünk. Negyed óra múlva megérkeztünk, én pedig olyan gyorsan trappoltam felfelé a lépcsőn, ahogy csak tudtam.
- Nem lett volna egyszerűbb liftezni? - loholt utánam kifulladva Brian, amin én felnevettem.
- Edzésben tartalak, örülj neki! - pillantottam rá hátra kacagva. Mikor az ajtóhoz értünk, erőteljes kopogásba kezdtem. Egy perc múlva nyílt is az ajtó, és Shawn állt ott meglepetten, mikor megpillantott minket.
- Hát ti? - kérdezte, miközben beengedett minket. Vagyis nem tudom, hogy beakart-e, de én bejöttem a házba, és Brian is utánam. A nappaliba beérve megpillantottam egy 20-as éveiben járó lányt, aki egy boros poharat fogott. Csinosan volt felöltözve és az arca is szép volt.
- Szia, te ki vagy? - pillantottam az ismeretlen lányra.
- Óh, heló! Grace Parker vagyok, Shawn turné menedzserének új asszisztense. Örülök a találkozásnak! - mondta kedvesen, kezét nyújtva nekem.
ESTÁS LEYENDO
Perfectly Wrong
Fanfic" - Miért kell ennyi fájdalmat okoznod nekem? És hogy vagyok képes ennyi szenvedés után még jobban szeretni téged? - Mert mi tökéletesen rosszak vagyunk egymásnak." Egymásba ütközni folyamatosan nem véletlen. Kialakítani egy bensőséges kapcsolato...
