Szabadság angyalai|Ateez ff.| /Befejezett/

•8•

-Pár zúzódás és horzsolás, de semmi komoly, csak kimerült.-vizsgálja meg a lányt és úgy mondja nekünk a tényeket hyungom, Junmyeon
-Amióta ide került azóta minden napunk egyre mozgalmasabb...és ez nem tudom hogy jó e vagy rossz!-huppan le mellém a kanapéra Jongho
-Hogy sikerül neki használni az erejét?-gondolkodom hangosan-Talán a harag?
-Nem tudom...de valaki lehet hogy tudja!-szólal meg mire mind rá nézünk és feszülten várunk-De nem hinném hogy segítene...-sóhajt lemondóan
-Ha meg sem próbáljuk akkor nem is tudjuk meg!!-morog Seonghwa a másik oldalamon
-Ezzel egyetértek!-biccent Hongjoong helyeslően
-Hyung itt lenne az esély hogy megszökjünk!!És talán szabadok legyünk...-suttogja már a végét Yeosang megtörten, miközben a padlót fixírozza
-De ha sikerülne is kijutni innen hova mennétek?!!Mindenhol keresnének titeket!!!-kel ki magából Junmyeon
-Te nem tudod milyen így élni!!!Bezárva!!Ahol kísérleteznek rajtad...-csuklik el a hangja Wooyoungnak mire Mingi csak megöleli és nyugtatja a remegő testet, szívszaggató látvány, hogy mennyire megtört az évek alatt
-Csak...-sóhajt hyungom-Nem akarom hogy meghaljatok...kint veszélyesebb mint itt!
-Itt is meghalunk nem mindegy?Inkább úgy halnék meg hogy küzdöttem azért hogy szabad legyek és lássam újra a szüleim!-monológom végén mindenki helyeslően bólogat
-És...mi lenne, ha elfoglalnánk a bázist?-szólal meg egy kellemes csilingelő hang mire mind odakapjuk a fejünk az ébredező lányra
-Az egész bázist?!-képed el Junmyeon-Megőrültél?!!
-Meglehet!-von vállat-De ha elfoglaljuk, akkor több mindenhez férhetünk hozzá.Keresünk valakit aki hatástalanítja ezeket a nyakpereceket.És akar a többi bázist is kiiktathatnánk...-elmélkedik
-Van benne valami, de az őröknek fejlettebb technikájuk van és rögtön riasztanának így jönne az erősítés és meg is ölnének minket...vagy ami rosszab megkínoznának...-hajol előlre és közben a térdeire támaszkodik Hongjoong
-És ha a folyamatokat cserélnénk fel?-kérdezem-Előbb a nyakpereceket kell kiiktatni és akkor nem is kell fegyver...
-De a többség nem tudja használni az erejét ami már önveszélyes is lehet!-dől hátra Seonghwa és a plafont bámulja
-Jó-Jó!!-szólal meg Junmyeon-Felhívom!És meglátom mit tehetek...-sóhajt majd elsétal és már füléhez is emeli a készüléket
-Aucs!-fog csuklójára a lány fájó arckifejezéssel
-Látod szót kellett volna fogadnod nekünk és nem neki rontani Kainak...-morog mellettem Seonghwa
-Téged nem zavart hogy egy ártatlan kislányt ölt meg?!!!!-kiabál torka szakadtából a lány és szúrós tekintettel méregeti hyungom
-De...szerinted?!De az nem ad okot arra hogy még nagyobb bajt okozzak!!És gondolkodni is kéne, hogy ha tudod hogy nálad erősebb és tapasztaltabb az ellenfél akkor nem rontunk neki felelőtlenül...-mondja higgadtan a mellettem ülő
-Érzéketlen...-köpi a szavakat a lány amin mind meglepődünk-Megyek inkább inni...-ront ki mérgesen a szobából így kínos csöndet hagyva maga után
-Mi az?!-kérdezi nyugodtan Seonghwa mert mind őt nézzük-Jó...megyek beszélek vele...istenem...-állna fel de Hongjoong megállítja
-Ne!Nem hinném hogy ez jó ötlet-rázza a fejét gondterhelten
-Akkor majd én...-állok fel de Seonghwa vissza ránt amit mérgesen fogadok
-Inkább megyek én-sétál ki Yeosang végül

DESTINY

Idegesen kocogtatom a talán egyetlen üveg poharat a házban és szám szélét rágom.
Talán tényleg elvetettem a súlykot...-sóhajtok mélyet-Mindig is forrófejű és makacs voltam de a képesség álltál egyre gyakrabban vagyok meggondolatlan és irtó gyerekes a szokásosnál is jobban!
-Szia...remélem nem zavartalak meg a gondolkodásban...-ül le velem szemben Yeosang és egy apró mosolyt küld felém
-Szia...nem dehogy..-suttogom továbbra is a fénylő üvegcsét nézve
-Ne haragudj Seonghwára csak...-kezdi de közbe vágok
-Ti ne haragudjatok, hisz egy tini lányra vigyázni nehogy valami felelőtlenséget csináljon eléggé melós dolog.Köszönöm, hogy mellettem vagytok mindig és tudom hálátlan vagyok, de annyi bizonytalanság van bennem és felgyülemlett érzelmek hogy most tört ki rajtam ez az egész-nézek rá szomorúan mire ő csak aprót biccent
-Nem haragszunk hidd el.Seonghwa is félt téged azért ilyen amilyen, sőt mindannyiunkért aggódik, hisz felelősségének érzi hogy vigyázzon ránk, ezért is vagyunk egy család, aminek mostmár te is a tagja vagy.-fogja meg a kezem finoman és végig mosolyog
Ez a srác egyszerűen egy angyal...
-Köszönöm Yeosang...-mosolyodom el hálásan amit természetesen egy angyali szégyenlős mosollyal viszonoz
-Gyertek Junmyeon hyung híreket hozott...-jelenik meg a falnál a legidősebb mire egy sóhaj után leszállok a nagy bár székről és elindulok a nappali felé, ha nem állítana meg egy kéz
-Igen...?-kérdezem fel nézve tulajdonosára
-Sajnálom.-morogja halkan és a földet nézi
-Felejtsük el Seonghwa, meggondolatlan tini lány voltam, én kérek elnézést.-biccentek majd ki kerülöm és belépek a helyiségbe ahol mindenki elhelyezkedett
-Nos hogy mindenki itt van...-mikor le ül Seonghwa utoljára, veszi át a szót Junmyeon így mind ránézünk-Beszéltem az illetővel és megtudja oldani hogy egy órára lekapcsolja a nyakpereceket és egyéb technológiát ami rajtatok van...-sóhajt gondterhelten
-Miért érzem hogy van egy de?-kérdezi idegesen Yunho
-Na igen...-nevet fel kelletlenül-Ahoz a fő vezérlő kell hogy az egész rendszert le állítsuk teljesen ezen a bázison
-Akkor mindenképp Destiny ötlete kell...-bólogat Mingi helyeslően
-Talán nem is olyan megoldhatatlan...-morfondírozik Hongjoong-Ha van egy óránk akkor talán meg is tudjuk valósítani!De ahoz mindennap gyakorolni kell és kiképezni mindenkit, hogy harca képesek legyenek.
-Kell egy hely is mert az eléggé feltűnő lenne ha kint gyakorolnánk...-szólalok meg halkan
-Junmyeon hyung, emlékszem mesélted, hogy van itt még a háborúkról fenn maradt katakombák, ami szerintem tökéletes lenne!-csillannak fel a szemei Wooyoungnak így több tag is helyeslően bólint és várva a válaszra pillantanak az idősebbre
-Igen...az egyik épület alatt van...talán pár utcányival arrébb van...-gondolkodik az illető
-És mikor tudna jönni az ismerősöd?-kérdezi San mellettem amitől majdnem szívrohamot kaptam hisz észre sem vettem hogy mellettem lenne-e
-És a fő kérdés hogy hogy jut be?Mikor mindenhol jól körbe védték a területet?-kérdezi most Jongho jogosan, ami az én csőrömet is bökte
-Az már az ő dolga...de ahogy én ismerem őt sikerülni fog neki szóval azon most ne fájjon a fejetek...-legyint a kezével sóhajtva mire csak bólintunk
-Szólni kéne a többieknek is, nem?-kérdezem körbe nézve
-Igen, kéne.-bólogat Seonghwa-De nem mindneki harca képes!
-De most mindenkire szükség van!Ha nő, ha gyerek, ha beteg, ha nem!-mondja erélyesen San mellettem
-Igazad van...-bólogat igazat adva Yeosang-Együtt kell végig csinálni
-Akkor mindenki oszolj és gyanútlanul osszátok meg a tervet...-áll fel Hongjoong a kanapéról és tapsol kettőt
-Oké!-és már oszlunk is szét