Szabadság angyalai|Ateez ff.| /Befejezett/

•19•

Olyan napkelte magasságában hozták vissza a fél ájult Sant.Nem mertem a közelébe menni hátha még nagyobb bajt okozok.A szívem kettéhasadt, ahogyan láttam a vércsíkokkal fedett arcát és fájdalmas arckifejezését.Egy pillanatra rám nézett, de én nem bírtam tovább állni a szemkontaktust főleg úgy,hogy Junmyeon vizsgálata közben minden percben fájdalmasan felszisszen, mert minden ilyen hang olyan lelkiismeret furdalást keltett bennem, hogy képtelen voltam elviselni, ezért a katakombák felé vettem az irányt.Szinte be rontottam az alvó Baekhyunhoz, aki le lógott a kanapéról.
-Mégis mia...?!!!!Mit csinálsz itt Hófehérke?-morog mérgesen és szemeit dörzsöli-Még aludnék ha nem látod!-háborog
-Nem érdekel Baekhyun!!!Kapcsold ki ezt a cuccot!!!-mondom én is feszülten, mire csak párat pislog, majd valamit pötyög és néha-néha rám pillant-Aludj vissza nyugodtan...-fordulok el tőle mikor meghallom a bizonyos kattanást a nyakperecen
-Attól hogy most nézed a falat nem fog működni az erőd...-mondja flegmán-És San?Megkerült?-ahogy kimondta a nevét éreztem ahogy kezeimbe feltodúl a vér és a mérhetetlen harag-Vajon miért vitték el őt?
-Nem maradnál kicsit csendben?!!!!!-indulatosan fordulok felé és nem is gondolkodva mit csinálok kezemből tűzcsóvák szabadultak ki egyenesen a fiú felé-Miattam...vitték el...én tehetek róla...-motyogom
-Nem irigylem Sant amiért ilyen csaj szerelmes belé...-nézegeti a meg pörkölt kanapét
-Kérlek...hagyd abba...-sziszegem feszülten, mikor újra megérzem a haragot ahogy ellepi az agyam
-De most komolyan...
-Azt mondtam hagyd abba!!!!!-üvöltöm és testemből csak úgy áradt a mérhetetlen tűz, idegesen lépkedtem a fekete hajú srác felé aki rezzenéstelen arccal bámult engem
-Nagyon hasonlítasz valakire akit ismertem...-néz szemeimbe én még mindig akár egy feldühödött bika szuszogok-Ő is eléggé érzékeny személyiség volt...lobbanékony...-nevet fel és végig simít arcomon, de ellököm kezeit
-Mégis miért hergelsz?-szuszogom szúrós tekintettel
-Mert tudom, hogy képes vagy irányítani az erőd, látod?-emeli fel a kezem a könyökömnél megfogva karom és pillantom meg ahogy az ökölbe szorított kezem csak úgy lángol-Tudsz célozni vele ennél több nem kell...-von vállat és el enged
-Szóval mégsem vagyok olyan szerencsétlen?-vizslatom kezeim miközben ujjaim között játszom a tűzzel ami engedelmesen siklik fehér bőrömön
-De ezt...kifizeted...-mutogat a kanapéra
-Bocsánat...-hajtom le a fejem bűnbánóan
-Hova tűnt az az indulatos csaj, aki le merte ordítani a fejem?-nevet fel mire csak kínosan eltűröm a hajam a fülem mögé-Tetszik ha egy lány ilyen...-kacsint mire csak elkapom a tekintetem, hisz azért zavarban vagyok ennyitől is
-Köszönöm?-kérdezem inkább értetlenül
-Nem értem miért nem jöttök össze ha ennyire oda meg vissza vagytok a másikért...-rázza a fejét és leül a kanapéra nem is foglalkozva, hogy már teljesen ramaty állapotban van
-Baekhyun...kérlek...-sóhajtok mire feltartja a kezét védekezően-Jobb ha inkább elkerülöm...-nézem a köveket lábam alatt
-Ahogy gondolod...-von vállat lezserül és lábát fel pakolja a kanapé karfájára
-Te hogy hogy ilyen nyugodt vagy?-érdeklődöm és közelebb megyek hozzá
-Minek idegeskedjek?-hunyja be a szemeit mosolyogva
-Nincs rajtad a nyakperec így könnyű...-helyezem testsúlyom egyik lábamról a másikra
-Ott a pont!-mutogat ujjával helyeslően-Meg itt biztonságban vagyok...nem kell menekülnöm a robotok elől és nem is keresnek, mindenem megvan ide lent és ja...-sóhajt lazán
-Végül is...-értek vele egyet-De...nem hiányoznak a barátaid?Szüleid?-arca hirtelen megfeszül és szemei kipattannak
-Barátok?-nevet fel-Minek?!Ugyis csak elhagynának...
-Honnan veszed?-rázom a fejem
-Onnan mert már megtörtént!!!-kiabál le így kicsit megszeppenten nézem ideges arcát
-Az nem jelenti azt hogy még egyszer meg fog történni...minden ember különbözik és...-nevetése szakítja félbe a mondatom, így felvont szemöldökkel vizslatom
-Éljél csak Disney Landben királylány...-legyint-De ne te oktass már ki engem, hisz azért neked sem jön össze Sannal...
-Na jó elég!!!-tűrtem eddig a szavait-Elég volt Byun Baekhyun!!!Nem értelek miért vagy ilyen lenéző mindenkivel...elhiszem hogy szar volt a múltad, de előtted a jövő és azt te alakítod!Igaz a mondás hogy a külső nem tükrözi a belsőt!Egy rossz szavam nem volt hozzád még is földbe tiporsz!Lehet hogy te többet tudsz az erőkről de akkor segíts és az nem az mikor mindenkit csak kioktatsz!Nézz magadba Baekhyun!Gubassz itt egyedül és morogjál magadban szia!-mérgesen trappolok ki a hűvös helyiségből magam után hagyva a megdöbbent fiút, de most kihozta belőlem az indulatokat nagyon, így mikor ki értem a friss levegőre szippantottam bele a poros légkörbe hogy le nyugodjak valamennyire és levigyem a vérnyomásom

A poros talajt nézve indulok meg valamerre, mikor felnézek már egy kis raktár épület szerűségnél vagyok, így kíváncsiságom nem félre téve nyitom ki a falapot és kukkantok be.Pókhálóval van tarkítva az egész helyiség.Nem annyira nagy a tér de nem is fullasztóan apró.Néhány kődarab, régi székek, asztalok, lámpa és ehez hasonló tárgyak foglalnak helyet mindenhol.Rég nem használták az biztos.Lábaim alatt néhol nyikorog a falap miközben haladok előlre.Hirtelen megállok és le gugolok.
-Mégis...mi ez?-simítok a fára amin égési nyomok vannak sőt most hogy jobban megnézem a falakon is néhol-néhol kis fekete szén csíkok vannak
Érdekes volt a kisugárzása magának a helynek...biztos vagyok benne hogy ezeket valaki tűzzel csinálta, de rajtam kívül nem láttam a táborban Pirokinézissel bíró fiatalt.
Vagy rajtam kívül volt más is?Mégis mi történt akkor vele?Hol van?-cikáztak a kérdések ezrei a fejemben mikor alattam hirtelen reccsenta fa és beszakadt, hál'istennek nem estem bele és nem is volt mély.
-Ez...?-porolok le egy könyvet amit a kis lyukban találtam-Egy napló??!-kerekednek ki a szemeim-Nem tudom ki találja meg ezt a könyvet, de lehet hasznodra válhat...-olvastam fel az első oldalt és lapoztam tovább-Az első napom itt ebben a táborban.Én vagyok az egyik azok közül akik először ide kerültek.Mi vagyunk a kilenc fő erő birtokosai.Azt sem tudjuk hogyan irányítsuk az erőnket, de nincs ki tanítson minket, így magunk vesszük kézbe az irányítást.Érzem...sőt, tudom hogy nem érik be velünk és többek is ebbe a halál verembe fognak kerülni.Segítünk nektek, hogy talán ti is szabadok lehessetek újra és erősebbek, mint valaha.Ebben a könyvben megtalálod az erőd adatlapját és egy kis tippet és segítséget...-remegő kezekkel lapozom az oldalakat, hogy megtaláljam a Pirokinézist
-Szia ha erre az oldalra tévedtél talán te kaptad a legnehezebb és legfőbb elemet.Ha nem tévedek te is egy indulatos személyiség lehetsz, akinek érzelmei fel borítják a mindennapjait, ha igen akkor üdvözöllek a "kiképzésemen", megpróbálok segíteni neked.

-Y.

~^^~
Sziasztooook~Itt van a következő rész❤️Remélem tetszik💕Kitartást a sulihoz!😊További jó hétvégét és jó olvasást!❤️

💖:_YU_97