Akaratomon kívül - Aki Keres Az Talál |Befejezett|

Epilógus

Az eseménydús nap után Mike nem szeretett volna mást, csak egy forró fürdőt venni, és aludni egy nagyot. Noah-val osztozott a két ágyas vendégszobán Taráék hatalmas házában, és szokatlanul otthonosan érezte magát a kedves emberek között.

Csöppet sem emlékeztette a saját otthonára, a kis lyukra, ahol a hat testvérével együtt élt, és az élete a veszekedésből állt.

A szülei mindig próbáltak igazságosak lenni, de hát hét fiútestvérrel nagyon nehéz lehetett nekik. Mike nem is hibáztatta őket, amiért elküldték őt otthonról, bár az oka, amiért ezt tették, sehogy sem volt érthető.

Azért bármi is történt a múltban, Mike-nak hiányoztak a szülei, és a testvérei, még a legidegesítőbbek is.

Miután végzett a fürdőszobában, átadta a helyet Noah-nak, és elővette a hátizsákjából a pizsamának eltett pólót és melegítőt.

Felhúzta a melegítőt, és közben a szoba bal oldalán elhelyezett, nagy tükörhöz lépett.

Végignézett magán. Több heg is emlékeztette a nehéz kiképzéssel töltött napokra. Automatikusan a hasán lévő heghez kapott, ami élete végéig emlékeztetni fogja a hatalmas fájdalomra, ami a chip kiszedésével járt.

Ugyanakkor az is mindig eszébe fog jutni róla, hogy Aaron végig mellette volt, és fogta a kezét. Elmosolyodott, ahogy a fiúra gondolt. Sohasem gondolta volna, hogy valaha lesz olyan szerencsés, hogy megtalálja azt a fiút, akibe tényleg bele tud szeretni, arról meg álmodni sem mert soha, hogy az a fiú viszont szeretheti őt.

Márpedig nagyon jól alakultak a dolgaik Aaronnal, még ha tisztában is voltak vele, hogy még sok nehézséggel kell majd megküzdeniük.

Miközben ezen gondolkozott, megakadt a szeme a jobb vállán, és rögtön lefagyott a mosoly az arcáról.

A legfájdalmasabb emléket mindenképp a jobb vállán lévő heg idézte fel. Bár nem is igazán heg volt, inkább egy jel, amit bőrébe égettek.

Megérintette a vállát, és szinte érezte azt a perzselő érzést, ahogy a vállába nyomták az égő vasat, szinte érezte az égő húsának a szagát. Azóta sem tudta, hogy miért tették, hogy mire volt jó. Két napra rá már elszökött az Intézetből, hogy megkeressen egy csapat szökevényt, és együtt menekülhessenek azoktól a szörnyű emberektől.

Behunyta a szemét egy pillanatra, hogy elhesegesse a rossz emlékeket.

Ekkor egyszer csak hangos csörömpölést hallott meg maga mögül, és egy nő ijedt sikolyát. Rögtön kipattant a szeme, és a tükörben meglátta maga mögött Tara édesanyját, szájára tapasztott kézzel, és rémült fejjel.

Mike felé fordult, és rájött, hogy a csörömpölő hangot a tálca adta, amit a nő elejtett amikor hangtalanul belépett a szobába.

Mike már éppen kérdezte volna meg, hogy mi történt, amikor észrevette, hogy a nő őt bámulja meredten. Egészen pontosan a jobb vállán lévő jelet bámulja meredten.