Akaratomon kívül - Aki Keres Az Talál |Befejezett|

38.

- Ginny! - Kiáltottam fel meglepetten amikor felismertem az ajtóban álló alakot. De nem volt időm kicsodálkozni magam, ugyanis a két ablakon keresztül érkező srác egy mozdulattal kiiktatott egy-egy őrt, és a hangzavart meghallva Tara is megjelent a mögöttünk lévő szobából, és támadásba lendült.

Óriási felfordulás keletkezett, ugyanis az első sokk után az őrök sem hagyták magukat, és megkezdődött a lövöldözés.

Tyler felém vetette magát, és megragadva a csuklómat a kanapé mögé húzott. Mellénk vetődött Aaron és Mike is, a többiek pedig a pult mögött kerestek menedéket.

Ginny az ajtó mögé húzódott, és onnan küldte a széllökéseket a támadóink felé, miközben egyik kezével egy pisztolyt vett elő az övéből. Golyóálló mellényt viselt, akárcsak a két srác, akik közül az egyiket felismertem.

- Hiányoztam Kiscsillag? - Vetődött be mellém Ethan zihálva. Ha akartam volna sem tudtam volna válaszolni, ugyanis a következő pillanatban kiugorva a kanapé mögül rálőtt a felénk közeledő őrre a kezében tartott pisztollyal. Hangos kiáltás jelezte, hogy a golyó célba ért.

Kissé felemelkedve kilestem a kanapé mögül felmérve a helyzetet.

Ethan, Ginny, és az idegen srác fáradhatatlanul lövöldöztek az őrökre, miközben Noah-ék hátulról támadták őket. Nyert ügynek tűnt a helyzet, így már könnyebbültem volna meg, amikor is az ajtóban kiterült őrnek kinyílt a szeme, és elkezdett feltápászkodni.

Felkiáltottam, de nem hallotta meg senki a nagy hangzavarban.

Még följebb emelkedve egy vízlabdát küldtem felé, de nem találtam el.

A férfi megragadta a pisztolyát, majd egy gyors mozdulattal a neki háttal álló Ginny mögé lépett, és átvetette a karját a nyakán.

A lány meglepetten kiáltott fel, és elejtette a kezében tartott fegyvert. A nyakához kapott, és megpróbálta lefejteni a torkáról az erős kezet, kevés sikerrel.

Az őr felemelte a pisztolyát, és Ginny fejéhez nyomta, mire Ethan, és a másik fiú leeresztették a fegyverüket, és feléjük fordultak.

- Állj! Elég legyen! - Ordított az őr, mire mindenki felé kapta a fejét. A lövöldözés abbamaradt, és a barátaim felegyenesedve lestek ki a búvóhelyükről. - Adjátok meg magatokat, vagy lelövöm a lányt!

Ethanék rögtön a földre dobták a pisztolyaikat, és felemelték a kezüket. A többiek lassan előjöttek felemelt kézzel, és dühös arccal.

Én is felálltam Tylerrel, és Aaronékkal, és kiléptünk a kanapé mögül.

- Fogjátok meg őket!

A maradék körülbelül nyolc őr, aki nem kiütve feküdt a földön, hozzánk lépett. Mindegyikük az övéhez nyúlt, és egy-egy pár kesztyűt vett elő. Összeszorított szájjal figyeltem, ahogy a hangosan tiltakozó Aaronra teszik az egyiket, majd Mike kezére is csúsztatnak egyet, aki először értetlenül nézett, de inkább nem szólt semmit. Akire rákerült a kesztyű, annak nekiálltak összekötözni a kezét.

Ginnyre is rá rakták, aki közben nem túl szép szavakkal illette az őt ráncigáló őrt.

Hozzám is odalépett egy őr, én pedig engedelmesen felé nyújtottam a kezem, mire hanyagul ráhúzta a kezemre a kesztyűt, és anélkül, hogy megkötözött volna, inkább Tylerre fordította a figyelmét. Úgy ítélte meg kisebb veszélyt jelentek, mint az Igaz Társam, így előbb őt kötözi meg.

Körülnézve a helyiségben rájöttem, hogy senki sem figyel rám, és mivel rajtam kívül már mindenkinek a keze meg volt kötözve, az összes őr elrakta a fegyverét.