4:00 am [BEFEJEZETT]

Nyolc

Minho nem tudta mit kellene tennie. Legjobb barátja a hétvégére meggyógyult, és mivel lakótársa a két napra haza utazott szüleihez, így átinvitálta az idősebbet. A barna képtelen volt nemet mondani neki; szíve őrült sebességbe kezdett, ahogy a telefon túloldaláról meghallotta a másik hangját, és át sem gondolta hirtelen válaszát. Utólag viszont már nagyon bánta. Fogalma sem volt miként fog a kisebb szemeibe nézni, miközben elméje folyamatosan a szívét darabokra törő képet dobja fel. Ideges volt, viszont az ausztrál sütni akar - közösen vele; senki mással csak vele -, ő pedig bármit megtenne a fiúért. A világot is neki adná, ha lenne lehetősége rá - de kezdetnek a szívét nyújtotta neki; bár a kisebb erről semmit nem tud. Pedig mennyi mindent megváltoztatna! Az idősebb nyugodtságot erőltetve magára kelt útnak, hogy teljesíthesse a vörös kérését, és a napot közös sütögetéssel tölthessék. Gyomra apróra zsugorodott, vérnyomása a kétszázat verdeste - de kívülről ez egyáltalán nem volt feltűnő. Hozzászokott a színészkedéshez - egész ügyesen ment már neki.