Felix kedve a szokottnál is jobb volt annak ellenére, hogy egész hétvégén fel-alá rohangált a városban és ügyeket intézet. Vasárnap délután még el is szunyokált a kanapén - az ébredés volt a legjobb pillanata. Lakótársa mellette térdelt, miközben arcát cirogatva figyelte. A vörös egy ideig még tettette, hogy az álmok fogva tartják, de ahogy az ujjbegyek egyre lejjebb siklottak, kellemes borzongás futott át rajta - ezzel pedig leleplezte magát. Az idősebb nevetve csókolta homlokon, ahogy felfeküdt mellé a heverőre, majd karjai közé zárta. Az ausztrál Minho után érdeklődött és a közösen eltöltött hétvégéjükről tett fel kérdéseket. Lehunyt szemekkel hallgatta a fiú mesélését, többször is arra lett figyelmes, hogy nem is figyel a történetszálra, egyszerűen csak élvezi a mély hang adta nyugalmas állapotot.
Ez egy ilyen elég felesleges rész, de azért tetszeni fog❣️ illetve a Papillonban még mindig van szabadon három hely, ha van kedvetek lessétek meg~