Hiccstrid - A szerelem próbatétele

19. Kártyavár

Nashville, Tennessee

Hajnali öt óra körül az esőcseppek hangosan kopogtak Thorstonék nashville-i lakásának ablakain. A kis társaság csak nemrég ért haza, de olyan mértékben sikerült felönteni a garatra, hogy senki sem találta meg a számára kijelölt alvóhelyet. Tuffnut a kanapén aludt el, kezében egy üveg sörrel, míg Fishlegs és Ruffnut abban a szobában horkolt, ahol előző este még Tuff és Snotlout aludtak. Jacky és Snotlout aludtak a lányok szobájában, ráadásul egy ágyban annak ellenére, hogy volt még két másik heverő, amin a Jorgenson fiú elfeküdhetett volna. Ő mégis inkább arra a kis helyre préselte be magát Jessica mellé, hogy aztán összebújva, együtt álmodjanak. A francia ágyas szobában, egymás mellett feküdve aludt Astrid és Hiccup, miközben fogták egymás kezét. A Hofferson lány váratlanul nyugtalan mocorgásba kezdett, ide-oda ingatva a fejét. Borzalmas rémálom gyötörte.

- Könyörgök Eliot, ne bántsd! – süvítette a szöszi, miközben kétségbeesetten próbálta lehámozni Eliot kezeit a véres arcú Hiccupról.

- Megmondtam, hogy kerüld el őt! Te tehetsz az egészről! – rivallt rá az angol fiú, miközben Hiccup pólóját markolászta, aki fájdalmasan nyöszörgött. Az orrából és a szájából szivárgott a vér, az arca tele volt horzsolásokkal és ütések nyomával.

- Astrid – nyöszörögte a gesztenyebarna srác. – El kellett volna mondanod!

- Engedd el őt! – sikoltozta a szöszi, de Eliot hajthatatlan volt. Félrelökte Astridot, és tovább ütlegelte Hiccupot. A Hofferson lány keservesen zokogva hallgatta Hiccup fájdalmas kiáltásait, melyek Eliot káromkodásaival vegyültek. Végül hirtelen mindketten elhallgattak, amikor a Haddock fiú erőtlenül a földre hullott.

- Ne! – sikoltotta magából kikelve Astrid, és a szerelme véres, hátborzongató látványa felébresztette. Levegő után kapkodva ült fel az ágyon, a szíve csak úgy kalapált. Körbenézett, és beletelt néhány percbe amíg realizálódott benne, hogy biztonságban van ő is és Hiccup is. Egész testében reszketett olyan valóságosnak tűnt az álom. Miután normalizálódott a szívverése mélyet sóhajtott, és felidézte magában a tegnap este történéseit. Óvatosan végigsimított Hiccup kisimult arcán, miközben elmerengve, mosolyogva nézte őt. Nagy szerencséje van, hogy a történtek után még egyáltalán szóba áll vele, ebből Astrid biztos volt abban, hogy feltétel nélkül, tiszta szívéből szereti. Rettenetesen érezte magát mindazért, amivel mostanáig kínozta, noha mentségére szolgáljon, hogy ezt egy idő után rajta kívülálló okokból tette. Szinte már sorsszerű volt, hogy miközben ezeken gondolkodott, és a Haddock fiú arcvonásait vizsgálta, a mellette lévő éjjeliszekrényen rezegni kezdett a mobilja. Értetlenül nyúlt érte, és fagyos rémület lett úrrá rajta a kijelzőn szereplő névtől. Csupán egy üzenet volt, mégis elég ahhoz, hogy az elmúlt két nap tökéletes nyugalmát kártyavárként döntse össze. Remegő kezekkel nyitotta meg Eliot üzenetét.

"Remélem tudod mit csinálsz."

Abban a pillanatban az idő lelassult. Az ablakon kopogó esőcseppek hangja szabályos dübörgésnek tűnt ebben a tökéletlen csendben, ami váratlanul telepedett a világra. Astrid mobilja a kezéből az ölébe hullott, miközben a torkát mardosta a sírás a felismeréstől. Újra Hiccupra nézett, és irigységet érzett, amiért háborítatlanul aludta az igazak álmát, nem is sejtve, hogy mi zajlik ebben az elcseszett valóságban. Nem lesz vége. Eliot nem fog leállni, és vélhetőleg ez a jövőben sem lesz másképp, amikor esetleg jönne még egy olyan szerelem Astrid életébe, mint amilyen Hiccup volt. A saját sorsát megpecsételte, de Hiccupét nem fogja. Nem teheti ezt vele, nem sodorhatja veszélybe azzal, hogy enged az érzéseinek. Talán elmondhatná neki az igazat Eliotról, de tisztában van vele mit tenne. Fejvesztve rohanna az általa csak brit majomként emlegetett fiúhoz, aki nem várná őt egyedül. Bántaná Hiccupot, és ennek még a gondolatát sem képes elviselni. Hasogatott a feje a másnaposságtól, és az sem segített rajta, amikor megeredtek a könnyei. Szívének apró darabjai, melyek az elmúlt negyvennyolc óra során összeforrtak, most ismét szilánkosra törtek. Odahajolt Hiccuphoz, és gyengéden megcsókolta a homlokát.