Világbajnok a szerelmem

6

- Ne vegyél már ennyire kivágott pólót. - sipákol a bátyám.
- Dan, hagyd ezt abba. Ez nem nagyon kivágott és amúgy is tőled kaptam. - nézek rá lesajnálóan majd utoljára a tükörbe néztem és elindultam kifelé.
- Hát akkor biztos részeg voltam. - motyogja.
- Gyere Dani, szeretlek. - paskolom meg a vállát majd a lifthez sétálunk ahol már a drága Nico Hülkenberg várt.
- Sziasztok.- mosolygott ránk, de legfőképpen rám.
- Szia. - pacsizik le a bátyám a szőkeséggel.
- Hugi bemutatlak ma Charles Leclercnek. Nagyon kedves és helyes srác úgyhogy mondtam neki rólad pár szép szót. - kacsint rám a bátyám. Ez a beszélgetés amúgy nálunk tök normális szokott lenni mert igazából tényleg szinten mindennap bemutat nekem valami helyes srácot, de tényleg még Dani edzőjével is randiztam. Mondjuk az jól sikerült csak aztán én nem akartam folytatni a dolgot, mert akkor kicsit depis voltam. Mégis csak akkor szakítottunk Justinnal ami nehéz időszak volt. De a lényeg, hogy a mostani szituáció nem a legjobb volt mert Nico is itt van velünk akivel elég bonyolult lett most a titkos barátság extrákkal kapcsolatunk szóval egyből észre is vettem, hogy Nico meg feszült a téma hallatán.
- Rendben, majd biztosan jó barátok leszünk.
- Hát nagyon remélem. - vigyorog a bátyám majd kiszállunk a liftből.

- Na végre, mi tartott ennyi ideig? - néz ránk a kis türelmetlen Verstappen.
- Nyugi már, itt vagyunk. - mosolygok Maxra majd vidáman megöleltük egymást.
- Nagyon hiányoztál csajszi!
-Te is nekem Maxi.

- Szófi, hadd mutassam be Charlest, a Ferrari legújabb pilótáját.- lépett mellém a bátyám a tényleg eléggé helyes pilótával. Jó mondjuk már láttam hiszen már tavaly is pilóta volt a F1-ben, csak még személyesen nem találkoztam vele. - Szia, Szófi Ricciardo. Nagyon örülök.- fogok kezet a fiatal pilótával. - Charles Leclerc, úgy szintén, rengeteget mesétek már rólad a fiúk. - Remélem csak jót.- nevetek kínosan. - Nem hiszem, hogy tudnának egy ilyen szép lányról rosszat mondani. - mosolyog rám.
- Szerintem induljunk.- szólal meg mellettünk Nico. - Igen, Niconak igaza van. Pierreel a szórakozóhelyen találkozunk. Elég,ha két autóval megyünk, szóval én autómmal mehetünk és ha Niconak megfelel akkor az övével. -tervezte az utat Dan.
- Én Nicoval megyek ha az úgy jó és akkor ti meg tudtok együtt menni.- vetettem fel az ötletet, mellettem láttam ahogy Nico kicsit ellazul. -Ahogy szeretnéd. - nézz rám a bátyám. - Akkor szerintem indulhatunk is. -néz körbe Nico, majd mikor megkapja a bátyám válaszát elindultunk az autóhoz.

Mindenki választhatott autót és hát Nico sem hülye szóval egy piros F8 TRIBUTOt választott.
- Ez az egyik kedvenc Ferrarim. - simítok végig a a piros gyönyörűségen. - Tudom. - nézz rám Nico. - Azért választottam. - Nico, kérlek ne csináld ezt. -nézek rá szomorún. - Mit ne csináljak?- néz rám kíváncsian, de pontosan tudtam, hogy tudja miről beszélek. - Meg beszéltük az elején, hogy nem szeretünk egymásba,és erre nézd meg mi lett. - Ne csinálj úgy mintha csak én lennék a hibás. Lefeküdtük amikor még barátod volt megbeszéltük, hogy elfelejtjük a dolgot aztán a következő alkalommal megtörtént újra és azóta is rengetegszer. Értsd meg,hogy nem tudom irányítani az érzéseimet. Lehet, hogy más férfiak tudják, de én nem tudtam és szerelmes lettem beléd. - Sajnálom Nico, de én nem tudok most semmilyen kapcsolatot, egyszerűen,ha szeretsz elfogadod,hogy én erre most nem állok készen.
- De én nem olyan vagyok mint az fasz. - akadt ki.
- Ez nem Justinról szól, hanem a szívemről amit most helyre kell hoznom, mert igen néha jó szexelni, de nem vagyok képes most érezni mert a szívem összetört. - kiabálom azt amit nem akartam, de végül kijött. Tudtam, hogy amint ezek a szavak elhagyták a számat Nico összetört és én egyszerűen nem bírtam rá nézni. - Szólok a mérnökömnek, hogy vigyen el téged a szórakozóhelyre, nekem nincs kedvem menni.
- Nem kell, majd taxival megyek. - szállok ki az autóból ott hagyva Nicot. Nem bírtam többet ott lenni, nem kaptam levegőt. A telefonom elkezdett csörögni úgyhogy nagy nehezen előkaptam a telefonomat és felvettem a bátyámat. Daniel --> Szófi Dani: Merre vagytok? Szófi: Nico nem jön mert nem érezte jól magát, de én nem sokára ott vagyok.
Dani: Okés, várunk!

Nem hívtam taxit, semmi kedvem nem volt kocsiba ülni inkább szívtam egy kis friss levegőt ami eléggé jót tett a fejemnek.Nem értem a többiek miért mentek kocsival hiszen a hoteltől kb. 25 percre volt a hely. Szomorúan néztem a bejáratott, majd beléptem a zajos szórakozóhelyre.