Világbajnok a szerelmem

4

Kedves Naplóm!
Nem rég érkeztünk meg a szállásra ami egyszerűen csodálatos. 10 perc múlva le kell mennem vacsorázni a csapattal, de gondoltam még annyi időm van, hogy írjak pár mondatot.

Nico és én megint nem bírtunk magunkkal és a repülő mosdójába csináltuk. Ez a "megint" azt jelenti, igen mi régen is lefeküdtünk, igazából ez egy hatalmas titok amit csak Nico és én tudok, de most, hogy végre írom ezt a naplót amit csak én látok így sokkal könnyebb és kiadóm magamból a dolgokat.

1 éve történt, hogy Dani még a RedBullnál volt és Max volt a csapattársa viszont már akkor nagyon jó barátok voltak Nicoval. A Kínai futam után elmentünk egy hatalmasat bulizni, mindenki berúgott rajtam és Nicon kívül. Na nem azt mondom, hogy nem ittunk csak azt hogy mi még teljesen észnél voltunk. Amikor már nem bírt állni a lábán, se Dani, se Max Nicoval haza vittük őket. Utána valahogyan Nico szobájában kötöttünk ki. Nagyon sokat beszéltünk meg nevettünk aztán egyszer csak egymásnak estünk és megtörtént.
Mivel nekem akkor még barátom volt megbeszéltük, hogy ez kettőnk között marad és többet nem fordul elő, de elmentem még egy futamra és megint megtörtént és akkor még inni sem ittunk. Nagyon vonzódtunk egymáshoz. Nem voltunk szerelmesek, de ez még barátság extrákkal sem volt. Nem tudnám meg mondani, hogy mi ez a kapcsolat kettőnk között, de nagyon élveztem.

És most újra találkoztunk 4 hónap után, de most már annyira nem bírtunk magunkkal, hogy már a repülőn egymásnak estünk.

Hirtelen kopogást hallottam, úgyhogy a naplómat leraktam az ágyamra majd az ajtóhoz sétáltam.
- Szia! - mosolyog rám a Szőkeség.
- Szia Nico! Gyere be. - lépek arrébb az ajtótól.
- Tudod, annyira hiányoztál. - húz magához és egy lágy csókot lehelt ajkamra.
- Te is hiányoztál nekem. - mosolygok bele a csókba. Most ha bárki látott volna minket azt mondta volna milyen szép szerelmes pár. Pedig semmi ilyesmiről nem volt szó...... vagy várjunk csak mi sosem csókolóztunk csak úgy.
- Menjünk le vacsizni. - tolom el magamtól zavartan.
- Rendben. - nyúlna a kezemért, de hirtelen elrántottam kezem.
- Mit csinálsz? - nézek rá zavartan.
- Öhhm semmit. Én csak azt hittem, hogy most hogy már nem vagy együtt azzal a hülye Justin gyerekkel meg mutathatnánk a többieknek, hogy mi jóban vagyunk nem is kicsit. - néz rám.
- Ne haragudj Nico, de én nem akarok semmi féle kapcsolatot. Mi csak barátok vagyunk és néha szexelünk ennyi.
- Ööö..... oké akkor ne haragudj. - indul meg az ajtó felé, de én keze után nyúlok.
- Héé, én csak nem akarom elsietni ennyi. - húzom vissza és jó szorosan magamhoz húzva megcsókolom.
- Olyan gyönyörű vagy! - támasztja meg homlokát az enyémnek.
Még egy utolsó csókot adtunk egymásnak aztán a lifthez sétáltunk.
A liftben négyen voltunk mi beálltunk hátulra ahol persze Nico perverzen rám mosolygott majd a fenekembe belemarkolt. Én persze nyögtem egyet halkan. Úgy imádom mikor hozzám ér. A két férfi furán nézett hátra majd ki is szálltak a liftből.
Mikor elindultunk Nico meg nyomot egy gombot ami miatt azonnal meg állt a lift.
- Mit csinálsz? - nézek rá kitágult szemekkel.
-  Beragadtunk. - vigyorgott rám perverz mosollyal.
- Ooo jaaj. - vigyorgok.
- Nico neki nyomot a lifthez és elkezdett nagyon szenvedélyesen csókolni.- éreztem merevedő férfiasságát ami még jobban fel izgatott.
- Ni...co! - nyögöm ki nagy nehezen a nevét.
Nico benyúlt szoknyám alá és úgy markolt bele fenekembe.
- Istenem úgy szeretlek!- mondta ki hirtelen.
Zavartan rá néztem. Erre nem számítottam.
- Istenem ne haragudj. - kért bocsánatot.
- Nincs semmi baj, de most már jobb ha megyünk. - lépek el tőle és meg nyomom a gombot így újra elindult a lift.
Nico zavartan állt mellettem majd mikor megállt a lift meg sem várva őt elindultam az étterem felé.
- Szia! Hol voltál? - ültem le Dani mellé aki maga mellett foglalt helyet nekem.
- Beragadt a lift. - válaszoltam egyszerűen majd elkezdtem enni. Dani kicsit furán nézett rám, de szerencsére nem faggatott tovább. A kedves bátyusom a kedvenc kajámat rendelte meg így várnom sem kellett.
- Holnap megyünk szabadedzésre, de a srácokkal már ma este találkozok. Jössz ugye?
- Persze. - mosolygok bátyámra.
- Hol van Nico? - nézz körbe az egyik mérnök.
- Ott jön. Huu nem tűnik valami vidámnak.- - nézte egy másik mérnök. Mind felé fordultak csak én ettem tovább a vacsorámat. Most nem tudok vele foglalkozni egyszerűen meg beszéltük, hogy nem érezhetünk egymás iránt semmit, de Ő mégis érez. Én nem akarok most semmilyen kapcsolatot viszont tudom, hogy Niconak arra lenne szüksége. Basszus mondjuk ha bele gondolok akkor én is érzek valamit hiszen ha hozzám ér akkor a gyomromba a pillangók ébrednek fel. Akkor mindketten hazudtunk volna egymásnak és magunknak is.

- Mi történt Nic? - néz rá Dani.
- Semmi. Beragadt a lift. - itt vörös fejjel ettem tovább a kaját, ha felnézek akkor biztos, hogy Daninak leesik mi is történt valójában.
- Huu meg kell csináltatni az liftet. Szófi is beragadt. Ne hogy még valaki beragadjon.
- Igen, az jó lenne majd szólok a portán. - helyeselte Nico is a dolgot, bár biztos voltam benne, hogy nem fog szólni mivel a liftnek semmi baja.

Óvatosan Nicora néztem és nagyon lelkiismeretfurdalásom lett. Hirtelen sóhajtottam egy nagyot majd a telefonomért nyúltam.
- Mi a baj. - kérdezi az aggódó bátyám.
- Semmi. Nem írtam az egyik barátnőmnek.

Üzenet: Szófi —> Nico

Szófi: Kaja után gyere fel a szobámba. Szeretlek!❤️

Egy dolog nem jutott eszembe, hogy amit most írtam Niconak az látszani fog és rezegni fog a telója ami az asztalon díszelgett.
Nico a telefonja felé hajolt majd egy hatalmas vigyor kíséretében elkapta az asztalról a telefont. Nem irt vissza semmit az túl feltűnő lett volna viszont a mosolyából tudtam, hogy a szobámba lesz vacsora után.
- Azta valaki azt írta, hogy szeret és egy szívecske. - néz rá az egyik mérnök.
- Neked barátnőd van és nem mondtad el nekünk? - háborodott fel egy másik mérnök.
-  Nekem nincs barátnőm, az...... anyukám írta.- válaszolta Nic. Erre én úgy elkezdtem röhögni, hogy még a kaját is félre nyeltem így elkezdtem fuldokolni. Dani ijedten felém fordult és elkezdte ütögetni a hátamat.
- Bocsánat. - nevetek még mindig két köhögés közben.
- Hagyd már abba. - ütögeti ijedten a hátamat.
- Huuu jó, meg vagyok.- hagyom abba a köhögés majd megköszönve a vacsorát a szobám felé indultam.

- Én is szeretlek! - lép be a szobámba Nic majd magához húzva megcsókolt.
- Fél óránk van. - nézek rá gyorsan.
- Oooo bébi, az rengeteg idő. - néz rám perverzen.