Amor Dracones - Váratlan fordulat /BEFEJEZETT/

Thirty -two

- Én és a hülye ötleteim - Harry már sokadszorra szidta magát, azonban a világért sem fordult volna vissza. Most még az sem érdekelte volna, ha maga Voldemort jelenik meg előtte és kezdi el bombázni őt a legsötétebb átkokkal, miközben őt vagy éppenséggel barátait sértegeti. Egyszerűen kikerülte volna és folytatta volna útját az ő szőke hercegéhez.

Harry már majdnem a Mardekár klubbhelyiségnél volt, amikoris hangokat hallott. Lélegzetvisszafojtva várta, hogy az a bizonyos valaki megjelenjen, majd amikor ez megtörtént nyugodt szívvel fújta ki az eddig bent tartott levegőt. - Csak Mrs. Noris - tisztázta magában. Majd az is gyorsan eljutott a tudatáig, hogyha Frics cicája ott kóborol, akkor annak gazdája is a közelben lehet, így gyors tempót diktálva iramodott el az utolsó folyosón is.

- Mi lehet a jelszó? - töprengett - Ez a terv több sebből is vérzik - fújta ki a levegőt. Kétségbeesetten nézett szét, de semmi hasznosat nem látott.

Már már annak a határán volt, hogy végképp távozik, de ekkor nyílott az ajtó és Draco egyik szárnysegéde, Monstro lépett ki a klubbhelyiségből. A fiú egy piros pizsamát viselt és szemei csukva voltak. - Alva jár? - tette fel a kérdést, amely igazából inkább hasonlított kijelentésre.

A fekete hajú gyorsan cselekedett és bement azon a kicsiny nyitott résen, majd szétnézett a klubbhelyiségben. - Minden zöld és ezüst - tisztázta magában, ezt követően pedig felment a lépcsőn és a szobákat kezdte vizsgálni.

- Melyikben lehet? - nagyot sóhajtott mielőtt halkan benyitott volna az elsőn és meglepetésére nem is tévesztette el. A szőke Jégherceg ott feküdt az egyik ágyon.

Halkan közelebb sétált, majd az ágy mellé guggolt és úgy kezdte ellemezni  a fiút.

Draco lennszőke haja szemébe omlott. Szempillái néha megrebbentek, de attól még ugyanúgy nyugodtan folytatta az alvást. Tekintetét a szépen ívelt ajkakra vezette. Párnácskái kissé elnyíltak egymástól és halkan szuszogott. Testét mindössze egy zöld selyem pizsama takarta.

Harry felállt majd óvatosan Dracóra terítette a szintén zöld takarót. Halványan elmosolyodott a fiút nézve, majd fejéről levéve a köpenyt hajolt le és nyomott egy óvatos puszit a Malfoy örökös homlokára. A Mardekáros álmában elmosolyodott Harry pedig nyugodt szívvel osont vissza saját szobájába.

Sziasztok!♥️

Szeretném megköszönni hogy már 11K olvasásnál járunk...És szeretném, ha tudnátok hogy eszméletlenül hálás vagyok nektek a sok sok megtekintésért, a voteokért és a kommentekért. Imádom írni ezt a történetet és örülök, hogy nektek is tetszik. Remélem, hogy a jövőben is fogjátok olvasni ezt a kis könyvet...♥️♥️♥️♥️

I love you so much♥️♥️♥️