Amor Dracones - Váratlan fordulat /BEFEJEZETT/

Three

Harry ingerülten sétált fel alá a hálókörletében, miközben barátai nyugtató szavait hallgatta, de legkevésbé sem figyelt. A szavak egyszerűen nem jutottak el a tudatáig. Csalódott a Mardekáros fiúban, s ez elszomorította, hiszen mindig is reménykedett abban, hogy netalán tán Draco rájön arra, hogy ő nem rossz ember, s akkor talán valami több is kialakulhatott volna köztük - Miért Malfoy? Miért nem tiltakoztál tovább? Hiszen láttam a szemedben az akarat erőt. Éreztem, hogy te nem akarsz ilyen dolgokba keveredni. Ki kellett volna tartanod. Baszd meg, hiszen attól hogy egy Malfoy vagy nem lenne szabad bele keveredned. Ez nem te vagy. Te nem lehetsz halálfaló - Hermione egy nagy sóhajt engedett távozni tüdejéből, mielőtt megfogta volna a fekete hajú karját, s maguk közé húzta volna egyenest a piros terítővel ellátott ágyra.

- Nyugodj le Harry és mondd el mit hallottál - a kis boszorka nyugtatólag végig simitott Harry felkarján, de ez a kicsiny gesztus mit sem ért a Kis Túlélő haragjával szemben, ki szinte azonnal újra állva találta magát, miközben ismét fel alá trappolt.

- Lucius közölte Malfoyjal, hogy karácsonytól halálfaló lesz - nyögte ki, de továbbra sem bírt lenyugodni. Ron, ki eddig csak csendben figyelte a történéseket felállt, majd barátja mellé lépett.

- Harry én nem tudom miért vagy ennyire kiakadva. Mindenki tudta, hogy ez lesz. Malfoy sem jobb, mint az apja - a vörös bátorsága hirtelen kezdett inába szállni, ahogy megpillantotta Harry dühtől csillogó szemeit, s ez a harag most egyértelműen felé irányult.

- Ezt ti nem érthetitek. Ti nem voltatok ott és nem láttátok Malfoy szemében a tiltakozást. Basszátok meg, hiszen az apja manipulálta. Képes volt a saját családjukkal fenyegetni - Harry szívébe fájdalom nyilalt, ahogy magában felidézte a Malfoy örökös elveszett arcát - Valamit tennem kell - jelentette ki.

- Ugyan mit tehetnél Harry? - kezdett bele a vöröske - Hiszen Malfoy mindig is egy pöffeszkedő kis köcsög volt. Ezen nem fogsz tudni segíteni - Harry titkon egyetértett ezzel, de szerette volna megelőzni a bajt, ugyanis ha a szöszi, Voldemortot fogja szolgálni biztos mindennek vége lesz. A Mardekáros remek varázsló volt, okos, agyafúrt, gonosz, szívtelen, s nem mellesleg rengeteg átok volt a tarsolyában, melyeket előszeretettel használhatott volna.

- Valamit akkor is tennem kell. Nem hagyhatom, hogy ez megtörténjen. Most még van esély Malfoyt helyes útra téríteni, de ez később nem valószínű, hogy megtörténhet. Láttam rajta, hogy nem akarja, ezt a dolgot pedig ki kell használnunk - Harry leült az ágyra, s közben elgondolkodott azon, hogy vajon mitévő legyen, majd Hermione szólalt fel, ki mindez idő alatt szintén azon gondolkodott, hogy vajon mit kéne tenni.

- Szerintem beszélned kéne Dumbledor Professzorral. Mondd el neki, hogy mit terveznek és ő majd úgyis elmondja mit tegyél. Ez már nem olyan dolog, amihez mi hármam elegendők vagyunk. A legjobb pedig az lenne, ha őt avatnánk be - Harry felmérte a helyzetet. Semmi ötlete nem volt, amivel hatást gyakorolhatott volna Malfoyra és a legbiztonságosabb tényleg az lenne, ha Dumbledor Professzorral osztaná meg ezt az egész Malfoy ügyet.