A titokzatos megmentő - [Befejezett]

26.rész

-Komolyan? Az anyátok ilyet tud? - kérdeztem csodálkozva.
-Igen. Mint említettem ő egy boszorkány. Sajnos...
-Jó, akkor lássuk jól értem-e... Mivel rengeteg embert megöltél, tehát tulajdonképpen egy sorozatgyilkos vagy, és mivel le akartad igázni a Földet, ezért anyátok egy bűbájt küldött rád, ami arra kötelez, hogy mindig oda kell menned ahol Thor van. Így van? - vezettem le az előbb hallottakat. Loki bólintott. - És... Mennyi idelyig köt a varázs? - kérdeztem.
-Egy évig. Ebből már letelt kilenc hónap. - válaszolta.
-Akkor már kilenc hónapja mindenhova együtt mentek? - kérdeztem. - Igazán jó lehet a kapcsolatotok. - gondolkodtam hangosan.
-Inkább elviseljük egymást. - magyarázta. - Nem rajongunk kifejezetten egymásért. - mondta.
-Értem. Loki... Örvendtem a találkozásnak. Amennyiben három hónapon belül találkozom Thorral, veled is. - köszöntem el. Loki csak csendesen intett. Úgy látszik nem egy beszédes fajta. Vagy ki tudja? Lehet, hogy csak viselkedik amikor Thorral van.

Elindultam, hogy megkeresem Tonyt. A bárpulnál találtam rá. Egyedül iszogagott.
-Szia. - léptem oda hozzá.
-Szia. - köszönt vissza. - Jól láttam, hogy Lokival társalogtál olyan meghittem? - kérdezte. A hangjából minhta egy kis féltékenységet hallottam volna ki.
-Csak nem féltékeny vagy? - kérdeztem vidáman.
-Én? Erre a ficsúrra? Dehogyis. - tiltakozott gyorsan.
-Hát jó. Én csak kérdeztem... - vigyorogtam. - De ha nem bánod ezt mos elveszem. - mondtam és kivettem a kezében tartott whiskys üveget. - Már most is enyhén részeg vagy. - mondtam neki. Szomorúan nézett az üveg után. - Miért vagy itt egyedül? - kérdeztem.
-Ahogy láttam nem hiányzik senkinek a társaságot. Te is jól elvoltál Lokival. - mondta.
-Ne mond ezt. Nem igaz, hogy senkinek nem hiányztál. Igen. Lokival beszéltem de és? Akkor mi van? Azért jöttem, hogy megismerjem a barátaid. És tudod tulajdonképpen ő az aki senkinek nem hiányzik. Nem te. Most egy felvidítottam. És amúgy... Nekem igenis hiányoztál. - léptem oda hozzá és hátulról átöleletem és a fejem a vállára hajtottam.
-Hogy lehetsz ennyire jó? - kérdezte miközben óvatosan megfordult és a szemembe nézett. Nem tudom mit válaszoltam volna de mindegy is. Úgy látszik Tonyt se érdekelte érdekelte annyira mert nem hagyta hogy válaszoljak, mivel a következő pillanatban gyengéden megcsókolt. Nehezünkre esett elszakadni egymástól de muszáj volt. Egyrészről, mert Iron odajött hozzánk, hogy enni adjanak neki. Másrészről pedig, mert a Bosszúállók hiányoltak. Engem!!! És persze már későre járt. Idelye volt hazaindulnunk Maryvel. Meg mindenkivel váltottunk pár mondatot aztán elindultunk.
-Nagyon örülök, hogy megismerhettelek titeket. Remélem még találkozunk! - intéztem feléjük.
-Ég veletek. - mondta Thor nekünk de valójában úgy láttam Marynek címezte szavait. Még egy gyors csók Tonynak és már robogtunk is a busz felé.

Hazafelé elmeseletünk egymásnak minden új információt amit megtudtunk újdonsült barátainkról. Én meséltem neki Loki és Thor közös bűbájáról, ő pedig Thorról áradozott nekem. Mindenkiről esett szó aki ott volt ma este.
-Mary... Nem vagy te egy kicsit belezúgva Thorba? - kérdeztem. Mary lesütötte a szemét.
-Nem tudom Betty. Az a baj, hogy lehet, hogy de. Pedig hát nekem elvileg van barátom... De most mondd azt, hogy Thor nem helyes... Én... Én azt hiszem szakítani fogok Aldoval.
-Thor miatt? E miatt az egy este miatt? - kérdeztem csodálkozva.
-Nem. Nem Thor miatt. Na jó egy kicsit ő is benne van de egyébként is érik már a szakítás. Betty én már nem érzem azt a tüzet ami a kapcsolatunk elején volt. És igazából nem csak a tüzet nem érzem... Már ha eszembe jut akkor se úgy jut eszembe, hogy jajj de helyes és oda vagyok érte, hanem inkább úgy gondolok rá, mint egy barátra. - magyarázta Mary. Látszott rajta, hogy nagyon kíváncsi a reakciómra.
-Értem. Akkor ez így elhalt köztetek.
-Pontosan! - helyeselt Mary. Láttam rajta mennyire örül annak, hogy megértem és, hogy nem nézem le ezért.
-Jól van. Akkor... Most mindketten nehéz dolgok elé nézünk. - mondtam. - Te a szakítással én pedig... Nos én meg mindig nem beszéltem Tonyval. Istenem! Meddig húzzuk még? - tettem fel a kérdést magamnak.
-Jó lenne tudni. - bólogatott Mary. - Majd a rendelőben megbeszéljük.
-Rendben. Jó éjt! - öleltem meg a barátnőmet.
-Álmodj Vasemberrel. - súgta a fülembe mire elnevettem magam.
-Te pedig akkor Thorral. - mondtam neki és elköszöntünk...